Bibliai mesék

A teremtésről szóló történetek minden emberi kultúrában fellelhetők. Inkább mítosznak nevezhetjük ezeket, mert egy konkrét, megtörtént eseményről, a világ keletkezéséről  szólnak.

A teremtés eredeti történetét a keresztény egyházak a héber bibliából vették át, amelynek ószövetségi részét közel ezer éven  keresztül többen szerkesztették. (I.e. 10 sz-tól az 1. századig.)

A Tóra,  Mózes öt könyve Josias király uralkodása alatt,  i.e. 621-ben nyerte el végleges formáját és tartalmát. Ennek első könyve tartalmazza a Teremtés könyvét, a világ keletkezésének magyarázatát. 

Mit jelent ez az ezer év? Az írásbeliségét megelőző generációk bölcsessége, tudása? Miért szól minden korosztályhoz ez a történet? Miért fogadják el azóta is?

Milyen pszichés háttérfolyamatok  - szinte hibátlan alkalmazása - révén hat mindenkire? Hogyan segíti alkalmazásuk a történet be/elfogadását? Minden hónapban bemutatunk egyet!

Talán ezáltal te is kedvet kapsz a mesék konkrét pszichológiájához! Tanfolyamunk előtted is nyitva áll! Mielőtt elolvasnád  kérlek, hogy végezd el az alábbi feladatokat!

Feladatok

 1. Keresd ki a szövegből hogyan, milyen módszerrel teremti az Úr a világot? 

 2. Mi történik minden nap végén és miért?

 3. Sorold fel a teremtés napjait!

 4. Sorold fel a napokhoz tartozó eseményeket!

 5. Vesd össze az események sorrendjét a tudományosan elfogadott sorrenddel!

 Segítség: bármely Biblia: 1.1-1.31.

Az elfogadás kulcsai

A varázslat kora  

A szómágiáról

A világ teremtéséről szóló mítosz a mágiáról*,  egyik fajtájának, a szómágia hatalmáról is szól. Miért érdekes a történetnek ez a mozzanata?  Mert a szó világot, mindenséget teremtő erő. Isten a szó hatalmával teremti meg a világot és írja le. Legyen - Lőn... A nyelv, a beszéd, része a  szó, az emberiség számára a világ megismerésének és alkotásának az eszköze.

A Teremtés könyvében Ádám első feladatainak egyike a környező világ dolgainak és élő teremtményeinek névadása. **

A kisgyermek fejlődése során feltett első kérdések tökéletesen megegyeznek a tudományok alapkérdéseivel! "Mi az? Miért?" ***

A mágia tiltott több vallásban is, ennek ellenére  - ismereteink szerint - kultúrafüggetlen elemként  mélyen beépült minden társadalom napi életébe. A Bibliában Mózes második könyve a törvények között felszólít a "varázsló asszonyok" üldözésére. (22.18.) A Biblia további részeiben - az előzmények ezer éven át tartó folyamatos  szerkesztése ellenére - rengeteg mágikus, varázslatos elem, történet, csoda található. A varázsmesék kortalanok...

*Mágia: mágia főnév mágiát, mágiája, (elavult) mágya
Főleg az ókorra és a középkorra jellemző, a felvilágosodás kora óta azonban háttérbe szorult, titkos tudománynak tekintett okkult tan, amelynek segítségével természetfölötti erőkben hivő személyek, csoportok szellemeket vélnek felidézni, ill. egyéb babonás műveleteket (pl. csillagjóslás, kézjóslás, asztaltáncoltatás) végeznek. 

Varázslat: Természetfölötti erőknek bizonyos személyek révén történő állítólagos felidézése, ill. az emberek szolgálatába való állítása

**Bármely keresztény vallású bibliában Mózes első könyve, 2.19-20. A történet az iszlámba is bekerült, példa rá a Korán 2. Szúrájának (versének) 31-33. szakasza.

*** Szokolszky Ágnes: Kutatómunka a pszichológiában. Osiris, 2004. http://mek.oszk.hu/04800/04897/

A mágia céljai

A mágia gyakorlata az emberiség talán legkorábbi gondolkodási és egyéb tevékenységei közé tartozik.  Több célja is lehet alkalmazásának:

• Az egyéni és közösségi bizonytalanság csökkentése, a biztonság szükséglet kielégítése az események történésére, eredményeire  tett befolyásolási kísérlet révén

• A világ megismerésének, működésének első "magyarázó" elve

• A közösség, a társadalom egészségének, lelki és testi állapotának a befolyásolása

• Céljai, értékrendszere, gyakorlata révén csoport, közösségformáló eszköz

A mágikus gondolkodás

Az egyed- és a gondolkodásfejlődés első folyamatainak, az "igazi" gondolkodásnak a kezdete. 

Jean Piaget (1896-1980) szerint a gyermeki gondolkodás egyik, óvodáskori szakaszát (2-6 év) a műveletek előtti szakasznak nevezte el. Ennek része a tárgyak megszemélyesítése, az animizmus. A gyermek ennek során az élettelen tárgyakat olyan tulajdonságokkal ruházza fel, amelyekkel csak élőlények bírnak . Ebben a korban gyakori még, hogy a gyermek valamely dolgot, tárgyat, természeti jelenséget emberi alakban jelenít meg (antropomorfizmus),  a szándéktulajdonítás, a mágikus gondolkodás, a cél-oksági elv (finalizmus), az emberi alkotás eredménye minden (artificializmus). 

E gondolkodásmódban a varázslat a világ része. Működési mechanizmusa érdektelen az ilyen korú gyermekek számára. Később a megszokás (szokás) révén felnőttkorban fel sem tűnik e korai gondolkodásmód használata! 

Nézzük a finalizmus tudományos majd vallási példázatát, magyarázatát.

Kisgyermekek gyakran mondják: "Azért havazik, hogy tél legyen..."

A vallásokban ugyanez: "Akkor jutsz a mennybe (paradicsomba), ha azért és úgy élsz..."

Az ok és okozat mindkét esetben felcserélődik. Tél van, havazik. Életedtől függ sorsod és hová kerülsz...

A kisgyermekek és a vallások, a hívők és az egyházak az ok és okozat  felcserélésével nem foglalkoznak... 

A mágikus gondolkodás, a mágia régen (népszokás pl.: busójárás, Luca széke stb.) és ma is társadalmi gyakorlat. 

Nem véletlen a köszönés és a búcsúzás gyakorlatának kialakulása, megmaradása. Minden köszönés szómágia vagy nem szóbeli, hanem cselekedetekkel elkövetett varázslat, pl.: írás, kézmozdulat, egyebek. Általában egyértelmű a kívánság, a szándék célja, tartalma. "Jó napot kívánok! Szerencse fel! Jó éjszakát! Egészségedre! Jó étvágyat! Szép álmokat!" stb. A mágikus köszöntést még az erőszakszervezetekben is alkalmazzák, pl.: " Erőt, egészséget..." A búcsúzás? "Viszontlátásra! Isten áldjon! Jó utat/utazást kívánok!" És folytathatnánk szinte a végtelenségig. Hatásuk? Gyógyító! Az egyén és a közösség, a társadalom ön és másokat természetes módon gyógyító legősibb folyamatainak egyike. 

(A mesékben is megjelennek ennek az archetípusnak a tanulságai. A köszönés jó cselekedet, mindig elnyeri jutalmát! Másfajta viselkedés, magatartás büntetést érdemel.)

A köszönés hiánya, elmulasztása, viszonzatlansága nem csak neveletlenség! Előmozdítója korunk legnagyobb számban előforduló betegségeinek, például a depressziónak és a belőle táplálkozó további pszichés betegségeknek.  (WHO: 2020-ra a munkaképes korosztály 30%-a szenved majd bennük. Hazánkban  jelenleg 23%-25%.)

Ellentétes folyamatokkal is szinte minden nap, mindenhol, mindenkinél találkozhatunk. Az  átok, a szitok még a politikába is beépült... 

A szómágia többféle pszichés folyamat révén kiválóan működik, remekmód hat...

A köszönés az emberiség kultúrájának része, amely pszichés folyamatai és tartalma révén az írott és íratlan erkölcsi szabályokba is beépült.  

Boszorkányok márpedig léteznek!

Hazánkban a bejegyzett kisegyházak közé tartozik  a Boszorkány Egyház. Vallásuk nélkül kultúránk is szegényebb lenne. Jelenleg - alkotmánysértő módon - két boszorkányper is folyamatban van! 

A jó és a rossz, a fehér és fekete  mágia további művelői is köszönik, jól vannak, jól érzik magukat korunkban, hazánkban! Közéjük tartozik például a Táltos Egyház, de működik Tündérképző Egyesület is. 

A lélekvédő mágia  

Amikor az ember bajban van, megoldhatatlannak tűnő problémával szembesül, a többség elbizonytalanodik magában. Múltjához visszafordulva keres biztonságot, megoldást a mára. Tetteiben, cselekedeteiben, viselkedésében, gondolkodásmódjában, pszichés folyamataiban visszalép egy előző életkori fejlődési szintjének megfelelő állapotára. Ilyen pszichés folyamat a regresszió. Sok személy fordul jelenének "varázslóihoz".  Ez utóbbi folyamat tükre a kor, az egyén, a társadalom bizonytalanságának...

Az elfogadás kulcsai (1)

A Teremtés könyve a mágikus gondolkodásmódra épül, amellyel minden ember  már fejlődésének korai szakaszától rendelkezik. A mágián, a varázsláson, a varázslaton alapuló   világnézet, szemlélet és gondolkodásmód nem igényel magyarázatot... 

Gondolkodtató kérdések

• Milyen pszichés mechanizmus hívó mondata: "Legyen és lőn..."

• Miért személyiségfejlesztő, s ha kell, védő ez a mondat?

• Hogyan függ össze egymással a napkezdő és naplezáró két mondat?

• Mi közük van az önmeghatározáshoz? 

• Hogyan és miért válnak ezáltal ezek a mondatok követendő jelképpé, szimbólummá?

Folytatjuk! 

Vissza a lap elejére