Az oldal tartalma a szerzői jog védelme hatálya alá tartozik. Bármilyen céllal történő további felhasználása, másolása, terjesztése, sokszorosítása bármilyen eszközön és módon csak a szerző/üzemeltető írásos engedélyével lehetséges! 

Ajánljuk: 

• A hónap témája

• A hónap tesztje

• Mesepszichológia tanfolyam -2008. ősz

• Világmesék

A hónap témája

Egy kutatás margójára 

 Bevezető, I. rész

» A rendszerváltás(ok) pszichopatográfiája...  «

A vetítés letölthető. Felhasználója köteles a szerző 

Juhász László, pszichológus 

és honlapjának elérhetőségét 

http://www.e-pakk.hu 

feltüntetni.

Letöltéshez kattints az ábrára!

Forrás: http://www.ksh.hu

A szegénység történelmi előzményei

Hazánkban a szegénység kialakulása és konzerválódása az 1900-as évek gazdasági világválságának, az azt követő I. és II. Világháború gazdasági-, politikai-, történelmi gyakorlatának máig tartó és kiható következményeinek köszönhető. 

1945-1960    

A többféle módon történt történelmi, társadalmi "közmegegyezés" alapelve az az egyszerű elképzelés volt, amely szerint, a termelés szereplői lemondtak munkaerőáruk ellenértékének és a megtermelt anyagi javak többségéről, azzal a céllal, hogy ezt a többletet az állam szolgáltatásaival ellentételezi. Ez az elképzelés egy gazdasági-politikai világnézet, amely szerinte egy megoldást, modellt kínál a a jobb élet reményéhez. 

A szocializmus pszichés háttere

A modell és az újraelosztásról alkotott elképzelése jól visszavezethető az erkölcsi gondolkodás fejlődési modelljeire, az egyes életkori szakaszokban. Ez alól az emberiség történelme egy földrészen sem kivétel,  bárhonnan kereshetünk rá példát. Az erkölcsi gondolkodás fejlődési szakaszai, egyedfejlődéshez való kötődése kultúrafüggetlen folyamat. Az elméletalkotók sorsa, gondolkodása és szociális helyzetük mindig is összefüggött egymással. E közös motívum jól megfigyelhető Marx, Engels vagy akár egyes vallásalapítók esetén. Nézzünk rá egy ókori és legújabb kori történetet. 

Vallás, szociálpolitika, újraelosztás

Mohamed élete és az iszlám törvényei 

 (részlet)

571-ben (a kutatók eltérő adatai szerint 569-572 között) született Mekkában. Édesapja szegény kereskedő volt (mindössze 5 teve, néhány birka és egy szolgálóleány volt a tulajdona), s fia születése előtt már meghalt. Az édesanyját 6 éves korában elveszítő Mohamedet nagyapja, Abdul Mottaleb vette pártfogásába, de õ is meghalt, amikor unokája 8 éves lett, ezért Abu Talib, a legidősebb nagybácsi nevelte. Mint a legtöbb gyermeknek, neki is dolgoznia kellett. Kezdetben pásztorfiú volt, ekkor ismerte meg a beduin pásztorok szokásait, fortélyait, életvitelét. Később tevehajcsárként elkísérte nagybátyját a szíriai és egyiptomi útjaira. Eközben nemcsak kereskedelmi tapasztalatokat szerzett, de megismerte az arabokétól különböző kultúrákat, vallásokat, mint például a zsidó, a keresztény és a zoroaszter tanításokat, melyeket élénk fantáziája és rendkívüli emlékezőtehetsége révén fel is használt az iszlám tanainak kialakításakor. 

Zakkat

(Szegényadó)

Az iszlám negyedik oszlopa. Eredetileg a szűkölködők ellátásának fedezésére, segítésére szolgált, minden muzulmán fizette. Ezzel igyekezett Mohamed a túlságosan nagy vagyoni különbségeket némileg enyhíteni. A muszlimok jövedelmük vagy vagyonuk egy meghatározott részét adták, eredetileg nem is alamizsna, hanem adótípus volt, amit az umma (kezdetben családi, később vallási,  majd politikai közösség) minden felnőtt tagja fizetett, de ma már a legtöbb arab államban ezt a vallási alapú adót megszüntették. Manapság a zakattal egyenértékű jótékony adományt illik tenni.

Mohamed vallásalapítóként már a szocializmus előgondolkodójának is tekinthető. Elképzelése hazánkban is ismerős? 

Jól megfigyelhető a tendencia. A mindenkori uralkodó osztály, noha gazdasági potenciálja révén megengedhetné magának a szociális rendszer, az ellátások alapját képező újraelosztási viszonyok fejlesztését, ezzel szemben csökkentésére, sok esetben sikeres megszüntetésére törekszik már ezer éve. (Vö.: egocentrikus gondolkodással, az alacsonyabb életkori szakaszokra jellemző morális gondolkodási fejlődési állapotokkal, folyamatokkal. Szinte minden világnézet, párt, szociális és újraelosztási elképzelése visszavezethető az erkölcsi gondolkodás életkori fejlődési szintjeire!) 

Damon: a pozitív erkölcs fogalma (1975)

•  8-10 év – Erkölcsi-igazságossági relativitás

•  10 évtől – Egyenlőség-viszonosság helyzettől/szükséglettől függően

 Napjaink - folytatás

A közmegegyezés révén kialakultak a kedvezményes állami szolgáltatások, a közigazgatás, az újraelosztás rendszere: az egészségügy, az oktatás, részben a kultúra is. A társadalmi béke a megélhetés alacsony költségeivel és az állam gondoskodó szerepével, a fiziológiás és biztonsági szükségletek kielégítése révén valósult meg. (Abraham Maslow, 1953)

1989 

A rendszerváltás során a történelmi, társadalmi "közmegegyezés" felbomlott. Az állami szerepvállalás megszűnésével és a gazdaságfilozófia újragondolásával és gyakorlatának megváltozásával a társadalmi béke alapja, a fiziológiás- és biztonságszükségletek  biztosítása megsérült. A megélhetés valós költségeit az eredeti szintű bér- és jövedelemrendszer és a jelentős, a fekete és a szürkegazdaságból származó jövedelmek már régen nem kompenzálják. Míg a megélhetési költségek világszínvonalúak vagy azt meghaladó mértékűek, az állami szolgáltatások szűkülnek vagy megszűnnek/tek, addig a jövedelmek szerkezete és tartalma az eredeti megállapodásnak megfelelő maradt. Az újraelosztás alapjaira épülő adóztatásról nem is beszélve...

Megjegyzés: Nem tekinthető tehát véletlennek az egészségügyi reformmal szembeni állampolgári többségi törvényes szembenállás és döntés. 

A rendszerváltás(ok) következményei

• Több generációs

• egészségügyi és pszichés zavarok és

• egyéb társadalmi problémák (pl.: halálozási mutatók, újszülöttek túlélési esélyeinek kedvezőtlensége, demográfia, családszerkezet és erkölcs változása, szegregáció, neonácizmus és nacionalizmus újraéledése, stb.)

A változások következményei I.

Komoly probléma a társadalmi változások gyorsasága, többféle tartalmi változása. Mostani írásunkban röviden bemutatunk kettőt közülük.

A szegénység és erkölcs összefüggései 

(részlet)

 A létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke 2007-ben havonta 66 271 Ft volt.

A létminimumértéket aktív és nyugdíjas háztartásokra, azon belül háztartástípusokra bontva is közöljük: 2007-ben a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 

192 186 Ft/hó,

   az egytagú nyugdíjas háztartásoké pedig 

59 644 Ft volt.

A táblázat és szöveges ismertetése a KSH adataira épült. Értelmezése egyszerű: a megélhetés, gyermeknevelés költségeit a minimálbér már 2007. évben sem fedezte. A helyzet azóta csak feltehetően romlott. 

Vessük össze nemzetközi szinten is adatokat. (Pl.: 2006. év)

A táblázatból jól látszik, hogy már 2006-ben is rossz volt a hazánkban a minimálbéren/ből élők helyzete. Ezt híven tükrözi a nemzetközi összehasonlítás. A hazai minimálbér 2006-ban 18,5%-a volt a luxemburginak. Az arány nem sokat javult. (Luxemburgban 1503 euro, a mostani hazait hozzá viszonyítva kiszámolhatod!)

A szegénység konzerválódása, újra termelődése

A KSH adatai szerint mélyszegénységben a népesség kb. 10%-a él. Ők azok, akikre a szociológia az abszolút szegénység meghatározásával él. Mit jelent ez a fogalom? 

Abszolút szegénység

E réteg fennmaradása, megélhetése, szükségleteinek a biztosítása önerejéből nem megoldható. Megélhetésük veszélyeztetett.  

Relatív szegénység

(Peter Townsend)

A második nagy csoportja a népességnek a relatív szegénység fogalmával jellemezhető.

Nem áll rendelkezésükre elegendő forrás, hogy olyan feltételekhez jussanak, amelyek a társadalomban szokásosak vagy széles körben elfogadottak és helyeseltek.

Ők azok, akik a társadalom által sugallt fogyasztási eszközök, anyagi javak birtoklására jövedelmük, szociális helyzetük miatt képtelenek. Megítélésük szerint  pedig ezek birtoklása a társadalomban élőket egyaránt, egyformán megilletné...

Mi a végeredménye ennek a folyamatnak?

Az erkölcs és a szeretet több generációs sérülése, a

A morális szegénység kialakulása.

Az adott kor erkölcsi normái nem működnek vagy nem veszik figyelembe és azokat nem tartják be.

A végeredmény 

Gazdasági-, politikai-, társadalmi- és jogbizonytalanság

LÉTBIZONYTALANSÁG

„A lét határozza meg a tudatot…”

Vizsgáljuk meg a folyamatot egy nem is olyan régi, a gyermeknevelés szempontjait tartalmazó KSH felmérésen.

A felmért minta életkori terjedelme: 18-75 éves korosztály. 

A korcsoportokat leegyszerűsítve három generációra bonthatjuk:

• 1. 18-25 éves 

• 2. 5-50 éves

• 3. 50-75 éves korosztály

18-25 éves korosztály 

A korosztály általában szüleivel él, esetleg tanul, gyermekkel, önálló életvitellel nem rendelkezik. Alacsonyabb szintű iskolázottságúak esetén gyermekkel már bírnak. Mindkét esetben gyakori a több generáció együttélése. Házasság esetén a házasságok közel ötven százaléka felbomlik a megkötését követő első három évben. Amennyiben gyermekkel már rendelkeznek, a válás lelki és egyéb sérüléskövetkezménye a gyermekeik későbbi egészséges pszichés és erkölcsi fejlődését  jelentős mértékben gátolja. Családjukban egyre gyakoribbak az életesemények.

25-50 éves korosztály

Már gyermeket nevel (első gyermeküket hazánkban a nők kb. 27-évesen szülik meg).  Legtöbb esetben külön háztartásban vagy szüleikkel együtt élnek .Jövedelmi pozíciójuk többségüknél kedvezőtlen. Életesemények, súlyos egyéb helyzetek megjelenése e korcsoportnál egyre gyakoribb. 

50-75 éves korosztály

Mint régen, nekik kéne segíteni az ifjabb generációt.  (Gyermeknevelés, tanulás, lakásszerzés stb.) Azután ugyanez fordítva. Ez mára megváltozott. Alacsony jövedelmük miatt alacsony nyugdíjjal rendelkeznek vagy nem... A nyugdíjkorhatár kitolódása miatt és alacsony nyugdíjuk miatt tovább dolgoznak. A helyzeten ront, hogy e korosztály egy belgyógyászati és hatvan év felett legalább egy  további mozgásszervi betegséggel rendelkezik. Ötven év felett a házaspárok válási száma nő.  A 45-64 éves férfiak közel ötven százaléka elhalálozik. Özvegyeik létfenntartása egy jövedelemből gyakorlatilag lehetetlen. Az utódtámogatás sérült... 

A végeredmény 

A generációk egymást segítő magatartása, viselkedése, erkölcsi háttere megszűnt, lehetetlenné vált.

A táblázat jól mutatja, hogy a gyermeknevelés szempontjai közül mára hiányzik a szempontok közül két lényeges, az emberi élet lényegét jelentő szükséglet teljesítése*, a 

szeretet és az erkölcs.

A szükségleti hierarchia összes szintjét érinti a szeretet hiánya. Kihat a testi, fiziológiás szükségletek biztosítására. A gyermekek csecsemőkori és későbbi biztonsága teszi lehetővé a személyiség fejlődését, az egyén és társadalom mindenfajta értelemben vett egészségének kialakulását. A fejlődés, önkiteljesedés utolsó előtti gát az erkölcs, a morál hiánya. Az elmélet megalkotója, A. Maslow (1958) mindkettőt külön is fontos fejlődési szintnek jelölte.

Ed Deci és munkatársai (1975) szerint is a három legfontosabb emberi szükséglet egyike a szeretet-kapcsolat. 

Társadalmunk több generációs 

morális és szeretet válságban, hiányban szenved...

Következményeit át/megéljük... 

Folytatjuk!

Szegénység - stressz - személyiségzavarok/viselkedés zavarok - depresszió - halálozás

*Szükséglet: hiányállapot. Tartalma és eredete szerint többféle módon csoportosíthatjuk. 

*A témáról,  illetve a tesztekről szóló kérdéseidet, hozzászólásodat elküldheted címünkre.

Vissza a lap tetejére  

TESZT-TÁR

A klinikai pszichológiai és pszichiátriai gyakorlatban,

valamint normál populáció szűrésére jól használható

59 db Kérdőíves teszt

Pszicho-Ped Bt.

Felnőtt és gyermek korosztály részére a felsorolt témákhoz is illeszkedő magyar nyelvű papír-ceruza tesztekkel! Majd hatvan teszt, tesztenként kb. 80 Ft-ért!

Érdeklődj, kérj ajánlatot: *

 Vissza a lap elejére