Nyelvkönyv oldalon jelentős kedvezményekkel kereshetsz idegennyelvű nyelvkönyveket, szótárakat, szakkönyveket. Mesepszichológia és meseterápia kezdő és haladó tanfolyamok 2015 tavaszán. Jogtiszta pszichológiai tesztek.

 e-pakk Újdonságok

Nyitólap

Pszichológia

térítésmentes előadások

2015. április 13, 17.00 h.

MEGHÍVÓ

Környezetpszichológiai előadások #2

Közösségi lakóhelyek, avagy a co-housing modell: külföldi példák, társadalmi összetétel, két budapesti tanulmány, lakásközösségek, együttélési szabályok

Hat kiselőadás és kerekasztal beszélgetés
előadók: a Közösségben Élni tagjai és a BME Lakóépülettervezési Tanszék oktatói

  1. Közösségben Élni és a co-housing_Koncz Péter építész
  2. Co-housingok társadalmi összetétele és időslakozás_Glatz Zsófia építész, Szakolczai Alida építész
  3. Lakásközösségeket Budapestre!_Komlósi Bence építész, Horogh Petra építészhallgató
  4. Közösségi ház a belvárosban_Jancsó Miklós építész, Máthé Dóra építész
  5. Kertvárosi csoportházak és participatív tervezés_K. Theisler Katalin építész, Babos Annamária építészhallgató
  6. Co-housing csoportok, működés, szabályok_Koncz Péter építész
+1 Kerekasztal beszélgetés az előadókkal

MINDENKIT SZERETETTEL VÁRNAK!
Üdvözlettel: Dr. Dúll Andrea
habilitált egyetemi docens, tanszékvezető

"Személyközpontúság a terápia határain túl" 

A konferencia helyszíne:

Károli Gáspár Református Egyetem BTK épülete, 1088 Budapest, Reviczky u.4., Díszterem.

A konferencia időpontja: 2015. április 11.

 PROGRAM

9.00 – 10.00    MASZKPTE KÖZGYŰLÉS - egyesületi tagjaink részvételére számítunk!

10.00 – 13.15 PLENÁRIS ELŐADÁSOK (üléselnök: dr. Tóth Erika)

10.00 – 10.15  "Én vállamra veszem a Tavaszt, S a szívemnek hozom el." – dr. Tóth Erika

10.15 – 10.45  DREAM terápia, áttétel-központúság – Herke Mónika

10.45 – 11.15  Személyközpontú megközelítés a DVT csoportokban – dr. Ratkóczi Éva

11.15 – 11.30  Kérdések, hozzászólások

11.30 – 11.45  Szünet

 11.45 – 13.15 SZEKCIÓ ELŐADÁSOK

 I. szekció 

A személyközpontú szemlélet elméleti vonatkozásai (üléselnök: Varga Zsuzsa)

11.45 – 12.15  A folyamat négy perspektívája a személyközpontú terápiában – Süle Árpád

12.15 – 12.45  Empátia és a kliens „vad világa” – a személyközpontú pszichológia és a filozófiai fenomenológia egy kapcsolódási lehetősége – dr. Szummer Csaba

12.45 – 13.00      Mi baj az empátiával?– nyelvi, fogalmi nehézségek az új kutatási eredmények fényében – Ita Mariann

13.00 – 13.15  Kérdések, hozzászólások

 

II. szekció 

Személyközpontú szemlélet a terápia határain túl (üléselnök: Rózsa Ildikó)

11.45 – 12.15  Személyközpontú kapcsolat az élet kezdetén – Novák Julianna

12.15 – 12.45  Személyközpontúság a börtönben? – Kiss Klaudia

12.45 – 13.00  Személyközpontú megközelítés szervezeten belüli tréning esetén – Saródy Vera

13.00 13.15  Kérdések, hozzászólások

13.15 – 14.15  Ebédszünet

14.15 – 16.15  MŰHELYEK

·       Encounter csoport – Draskóczy Magda, Török Iván

·       Folyamatdiagnózis négy perspektívában a személyközpontú terápiában – Süle Árpád

·       Esetbemutatás vitával – Körmendy Patrícia, Bittermann Éva; hozzászólók: Herke Mónika (DREAM), Bajza Yvonne (MASZKPTE)

·       Filmelemzés személyközpontú szemléletben: Beszélnünk kell Kevinről c. film alapján – Kovács Dóra, Rózsa Ildikó

16.15 – 16.30  Szünet

16.30 – 17.00 PLENÁRIS ZÁRÁS, visszajelzések (üléselnök: Draskóczy Magda)

A konferencián való részvétel ingyenes.

A jelentkezéseket az alábbi email címen várjuk: tvargazs@gmail.com , műhelyekre feliratkozni pedig a helyszínen lehetséges.

A konferencia akkreditációja folyamatban van. Azoktól, akik igazolást kérnek a konferencián való részvételről, 3000 Ft hozzájárulást kérünk az akkreditáció költségéhez. További információ (előadás absztraktok): www.maszkpte.org

10 éves

a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében a mesepszichológia-meseterápia képzés.

Bemutatóterem

A játékkészítő - gondolatok egy előadásról

 Ötletgazdag varázsmese a mesékről. A kiváló marketing és a szereplőgárda miatt nagy várakozással érkeztem az előadás helyszínére, az uniós pénzekből felépített csarnokba. A szervezetlenség, a technikai feltételek, az ülések minősége, a lépcsők meredeksége, a lépcsőfokok magassága, átláthatatlansága, a kapaszkodók hiánya nem tudom, milyen EU-s szabványnak felelnek meg, de megítélésem szerint balesetveszélyesek, félelmetesek. A körfolyosók mérete, a telt házas előadáshoz képest kevés megnyitott mellékhelyiség rosszat sejtetett. A közönség összetétele megfelelt a meghirdetett családi szórakoztató elképzelésnek, az egészen kicsi gyermekektől, tiniktől, fiataloktól a szülőkig, nagyszülőkig, neves szakemberekig minden korosztály, foglalkozás képviselve volt.

 Az előadást Hien nyitotta meg egy szép dallal, mintegy átvezetve a nézőket a mese világába. Dalának mottója örök érvényű, többször elhangzott: „A mesék rólad szólnak!”

  A színdarab egy vetítéses keretjátékkal kezdődött. Egy játékfüggő (?) kisfiút elrabolnak a Meseügynökség „elhanyagolt” népmesei hősei. A stilizált mesefigurák jól kidolgozottak (pl. háromfejű sárkány távolról is jól látható maszkkal, szárnyakkal), vagy szimbolikusak (pl. a kismalac). A történet morfológiája szinte tökéletesen megfeleltethető a proppi varázsmesei szerkezetnek. A helyszínrajzban megismerjük a mese hősét, akinek a sorsát a mese végig kíséri, Petit és meseszereplő társait, a Meseügynökséget. Innen kezdődnek a problémáim a rendezői elképzeléssel. Ki(k)nek, mely korcsoportnak, célpiacnak szól a darab?

Miért nem határozható meg egyértelműen? Ezt jól mutatja Piroska (Pokorny Lia) szerepe. A történetben Piroska szerethető (?) gonosszá alakul, aki üldözi Petit és társait. Később a populáris színház 16-17. századi vígjátéki elemeire és a cirkusz világára visszavezethető porondmester és bohóc tréfás jeleneteit felidéző, díszletmunkát „eltakaró” tevékenysége kiváló, a darabhoz köthető. Hiányzik azonban a mesékhez egyáltalán nem kapcsolódó játéka, a mesék, mesélés fontosságát akár a nézőtéri gyermekek, szülők segítségével történő személyes bemutatkozási lehetősége.

Helyette a szünet után - amikor felesleges - a nézőket megmozgató szerepet játszik. (Féleleműző, riasztó tornagyakorlattal vonja be az üldözésbe a nézőtéri gyermekeket.) 12 éves korig a gyermekek nem képesek elfogadni a szereplők attribútum változtatásait. A rossz maradjon a mese végéig rossz, a jó pedig...

 A meghirdetetthez képest csekély a darab interaktivitása, amelyen a kiváló technikájú, egyszerű, de mégis látványos képi világ megteremtése sem segít. A színpadi mozgás több szereplős, dinamikus, állandó, amely jól leköti a kisebb életkorú nézők figyelmét is. A darab szereplőinek száma megfelelő, követhető, ám az elején a mesék keveredése miatt nehezen áttekinthető a szereplők bemutatása. Az előadás időtartama a gyermekek érdeklődésének, figyelmük fenntartásának komoly gátja.

 Érdekes Peti, a mesehős személyiségfejlődése.

Elrabolják, így kezdetben bajba jutott hős, és mivel szeretne hazajutni, közben kereső típusúvá változik, mert hazajutásának feltétele, hogy segítséget nyújtson az elhanyagolt népmeséknek, hőseiknek. Az önzéstől eljut a kereső hőstípusokra jellemző olyan tulajdonságokig, mint a szociabilitás, az érzékenység, a barátságosság. Az ezután induló bonyodalom részeként a három helyzet, a három próba ennek a változásnak a példái. Miközben Peti segít megoldani mások gondjait, a többi mesehős is megváltozik. A gyáva kismalacból kereső, bátor kismalac, mesehős válik. Az első próbánál vitatom, hogy muszáj-e ragaszkodni a középkorra jellemző, tudálékos, latin/görög eredetű elnevezéshez. Miért nem lehet Vízországnak hívni Aquatániát? Kisgyermekek esetén talán kedvezőbb lett volna.

 A pop musical betétekhez kiváló előadói és zeneszerző gárdát választott a rendező. Számomra kiemelkedett az „Égig érő paszuly” országának királya, Nagy Feró; remekelt a Hüvelyk Matyit megszemélyesítő Bereczki Zoltán. A dalbetétek hangereje, dinamikája, a táncosok és egyéb szereplők mozgása jelentős mértékben húzta fel a színvonalat, hangulatot.

 Apropó: rendezés és rendezői koncepció.

 Azzal, hogy a rendező „túl sokat akart markolni”, nem tisztázta a legfontosabbat: mi az igazi célja a darabnak, ki(k)nek szóljon. Több helyen megsértette és beleavatkozott a mesepszichológia által már feltárt, megismert pszichés folyamatokba, emiatt nem is maradt el a közönség büntető reakciója. Mi mutatja legjobban egy darab, a rendezői, a színészi munka sikerét? A nézői taps. Vastapsról, hosszú ideig tartó nézői „tombolásról”, felállásról, füttyről, ovációról, elragadtatásról stb. egyáltalán nem beszélhettünk. A nézőkben többszörösen is hiány maradt. A rendezői tevékenység során a szóhasználat, képek, jelenetek, kiszólások és a nézők megszólításai nem voltak korcsoporthoz igazítva egységesek. Az eklektikus szó jobban jellemzi, amely a koncepciótlanságnak is lehetett a következménye.  

 Egy kis mesepszichológia.

 Több probléma is jellemzi a művet. Az egyik legnagyobb az, hogy a várt/remélt segítőből keletkezik a károkozó. A mesehős(ök) összecsapása a Játékkészítővel nem tesz eleget a klasszikus morfológiai szabályoknak, az archetipikus, mindenkire egyformán jellemző pszichés folyamatoknak. A károkozóra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a többi szereplőre. Nem változhatnak az attribútumai. Segítőből nem lehet károkozó, mert ezzel több olyan pszichés, belső folyamatot is elindít, amelyek csökkentik a megküzdést, az összecsapást követő katarzis élményt.

 Véleményem szerint a darab kísérletként értékelhető. Mivel több szabálynak sem tesz eleget (pl. archetipikus pszichés, varázsmese mesemorfológiája stb.), tisztázatlan maradt koncepciójának a célja, célpiaca, ezért egy egyszer megnézhető színdarab. Legfőbb ereje és fegyverténye az, hogy előadásonként 3500 főhöz, marketingjével - talán nem túlzás - százezrekhez is eljuttatja azt a gondolatot, hogy a mai, túlszabályozott korunkban, társadalmunkban, a számítógépes szabályjátékok özönében elveszve szükség van a fantáziára, a mesék és a gondolat, a szabad akarat, a szabad véleménynyilvánítás és döntés által nyújtott szabadságvágyra, megvalósítására, amelyről jövő ősszel a KGRE évkönyvekben megjelenő cikkemben olvashatsz!

Más vélemények (kattints!)

(Origo, 2014.12.31.)