Mesepszichológia és meseterápia kezdő és középhaladó tanfolyamok 2015. évben. Jogtiszta pszichológiai tesztek. Nyelvkönyvek, szótárak nagy kínálatban. Társasházkezelés.

 e-pakk Újdonságok

Nyitólap

Bemutatóterem

Mesei színek

 

M2 - Petőfi TV

2016. március 2, szerda 21-22 h 

 

Riport  (kattints!)

 

Érdekel a mesepszichológia? Van rá 7 perced egy nap, mint gyermekedre? (Utóbbi az ÁNTSZ nem is olyan régi felmérési eredménye.) Szeretettel meghívlak egy kb. hét perces, fiatalos, jó hangulatú beszélgetésre a mesékről, ahol megismerkedhetsz velem is, amelyet akár kommentelhetsz is az M2 (Petőfi) tévécsatorna fiataloknak szóló adásában 2016. március 2-án, szerda este 21-22 h között. Az adás címe: Én vagyok itt. Fiatalos magazin az A38 Hajóról és az Akváriumból, ahol szabad a szó!
Addig is, meg amíg pár nap múlva írok a következő mesetémánkról, kérdésem:Mi köze a mesékhez az alábbi uralkodóházak sarjainak, történelmi szereplőinek és választott párjuknak, akiknek némelyikének a sorsáról film is készült:
Eduárd Albert Keresztély György András Patrik Dávid, Károly Fülöp, Grace Kelly, Meriam bint Abdullah Al-Khalifa?


https://www.youtube.com/watch?v=C-3zVMgSyAg
Felkeltettem érdeklődésedet?

 

Tudtad?

Minden hónapban egy érdekesség a mesepszichológia képzés tananyagából. (Nem az emberi egyedfejlődés sorrendjében.)

2016. február 7.

A memóriaszervezést a mesék többféle módon segítik. Egyik lehetőségük az elaborációval történő emlékezés. Ennek során a jelentésbe ágyazott tartalmak szabad felidézésekor azok mennyisége, sorrendiségének a megtartása hatékonyabb. A tartalmak mesébe ágyazása révén a felidézés során eltűnik az azonos korú gyermekek kulturális, iskolázottsági különbsége. Nincs különbség eltérő földrészeken élő, azonos korú, vidéken vagy városban élő gyermekek között, legyenek azok bár iskolázatlan maja, libériai vagy tanult európai gyermekek. A kép forrása: fantasycollective.wordpress.com

 

 

 

Idén 11 éves a KGRE pszichológiai Intézetében a mesepszichológia-meseterápia oktatás. Ebben a tanévben a BA képzésben, több évfolyamon, háromféle képzési módban, négy kurzusban tantárgyak. Előadásokon a mesék életkori szerepét, felhasználási lehetőségeiket tanítjuk.  Milyen szerephez jutnak korunkban  pl. a magzati mesék? Műhelymunkák keretében a hallgatók - egyéni döntésüktől függően - mesepszichológiai kutatásokat is végezhetnek. Gyakorlati képzésben saját élményt szerezve megismerkednek háromféle  mesediagnosztikai és terápiás módszerrel. A képzésekre a helyeket túltöltve, több mint nyolcvan hallgató jelentkezett, akikből szakemberek és ami a legfontosabb, már szülők vagy azok lesznek!  

 

Gyermekkultúra Állandó Kiállítás

 2015. november 8, ELTE TÓK

A kiállítás a 2014. évi konferencia anyagára épül. Rövidesen letölthető lesz az 53 előadás online, és megrendelhetők lesznek könyv formátumban is. Anyagainak egy része - köztük a 2011. évi előkutatásunk, az intézményesített meseterápiáról szóló tíz oldalas tanulmányunk - a képzésbe is bekerül.
A kiállítás képeiről. A megnyitó betlehemi énekes játékokat a Váci Waldorf Óvoda és Iskola tanulói adták elő. Ezután a 2014. évi rendezvény és a mostani kiállítás, majdani kötet egyik elkötelezett szervezője Dr. Kolosai Nedda és munkatársa köszöntötte a megjelenteket. A kiállítók a képeket két csoportba rendezték. A bal oldalon levők egy részét a Para-fitt Egyesület tagjai, támogatottjai készítették, akik többségükben a társadalom perifériáján élő értelmi fogyatékos és halmozottan sérült illetve fiatal felnőttek. Ugyancsak ezen az oldalon szerepeltek az Igazgyöngy Alapítvány tanítványai által készített művek, akik egyik megyénk 12 települését képviselik. A tabló ezen oldalát az ELTE TÓK több tanszéke által meghirdetett, "A természet gyermekszemmel" c. fotópályázat, a gyakorló iskola növendékei által "ŐSZ" c. témáira készített művei zárják.

A jobb oldali alkotások hasonlóan szép, érdekes anyagai közül kiemelhetjük a "Népmesék és népek meséi" c. műhelymunkákat. Érdemes a kiállítást megtekinteni és a kiállítók tevékenységét megismerni!

 

Egy altató mesekönyv

Forrás: EMMI, 2015. nov. 2. A fájlkonverzió miatt a forma nem azonos, az eredeti tartalom változatlan.

Minden este népmese
Tegyünk együtt a magyar népmesekincs terjedéséért!
(Cselekvési program)

A népmese helye a magyar kultúrában


A magyar népmesekincs széles körben elismert kulturális értékünk. A népmesemondás hagyományos szerepe a közösségeinkben többszintű volt: erősítette a közösségi összetartozást , tanító-szórakoztató céllal élethelyzetek megoldására beszélt el példákat (ún. sorsmegoldó képletet kínált fel), valamint a kapcsolódó műfajokkal együtt (közmondások, szólások, mondókák, epiko-lírikus népdalok) egészen kisgyermek kortól kezdve a nyelv elsajátítását segítette. Így vált lehetővé, hogy a népmesének kialakuljon egy kettős, normatív és szórakoztató szerepe, valamint betölt egyfajta „szelep” szerepet (a mesei fantasztikum képes kiragadni a realitásból, ezáltal fejleszti az asszociatív, a fogalomalkotási és az absztraháló készséget).
A szóbeliségben élő egyszerűbb és bonyolultabb narratív struktúrák nem csupán a nyelv, a hagyomány, vagy kulturális ismeretek átadására alkalmasak, hanem mint azt a fél évszázada zajló nemzetközi kutatások (narratív elméletek, filozófiai gondolatrendszerek), valamint egyes pszichológiai megközelítések (pl. a narratív pszichológia, narratív terápia, az egyre elterjedtebb trauma terápia) eredményei is mutatják, döntő szerepet játszanak az egyéni identitás megteremtésében és formálásában, helyreállításában . A népmese olyan egyéni és közösségi identitásteremtő funkcióval is bír, ami a szóbeliségből fakadóan az emberek között közvetlen kapcsolatot képes teremteni, „mert mi emberek: a történeteink vagyunk, a történeteket pedig el kell mesélni".
A népmese, bár kezdetektől fogva kultúrákon, határokon, nyelveken keresztül vándorolt, beépítette és megőrizte az egyes népek, nyelvek, kultúrák sajátosságait, ebből következően gazdag forrást nyújt a nemzeti-kulturális identitás gyökereinek újrafelfedezéséhez. A népmese továbbá társadalomismereti jelentőségű forrásszöveg. Egyrészt tudósít a kevéssé dokumentált népi életforma értékvilágáról, társadalom-felfogásáról és etikai világrendjéről.
Másrészt a különböző népek együttélését jellemző modellértékű szabályok szöveges rögzítését és értelmezését is tartalmazza – generációról generációra továbbörökíthető formában. A népmese társadalmi vonatkozásai kapcsán figyelembe kell venni a külhoni magyar nemzetrészeket , hiszen a legtöbb kiváló mesemondó ezekről a területekről
származik. A műfaj ezen túlmenően pedig rendkívül alkalmas a szociálisan rászorult gyermekek, köztük a hátrányos helyzetű roma lakosság oktatására, oktatásba való bevonására akár formális, akár informális kereteken belül.
Stratégiai cél:
A hagyományos magyar népmesekincs minél szélesebb körű beépítése a köznevelésbe és a felsőoktatásba, a kötelező és fakultatív oktatás-képzések keretében kulturális, művelődési szerepének erősítése.
A cél megvalósításának eszközei
1. Az oktatásban
•A népmesemondás és a kapcsolódó műfajoknak a pedagógusképzésbenvaló megjelenésének fokozása, speciális kurzusok meghirdetése, a módszertan kidolgozása elsősorban az óvó-, és tanítóképzés szintjén, hiszen a magyar népmesei kultúrkincs leghatékonyabb átadása ezeken a területeken történik.
•Tankönyvek, segédanyagok készítése, publikálása , amelyek alkalmasak lennének a magyar és európai népmesével és népmesemondással kapcsolatos ismeretek átadására – széles körben elérhető, oktatásban használható szakmailag magas színvonalú tankönyvek, hazai és nemzetközi szakirodalomból válogató szöveggyűjtemények, antológiák, digitális anyagok, többek között digitális népmese katalógus segítségével.
Ezek nem csupán elméleti tudást biztosítanak, de a népmesemondás és kapcsolódó műfajok előadásának gyakorlatát alapozzák meg. (Felhasználhatóak a Hagyományok Háza évek óta működő népmesemondó tanfolyamának tapasztalatai, hiszen a módszer segítségével a meseszövegek újra felruházhatók az autentikus előadásmódnak azon stiláris elemeivel, amelyek a könyvekbe zárt anyagot revitalizálják.
• Az iskolai olvasókönyvekben szereplő átírt népmese szövegek szakmai újragondolása.
•Mesemondóversenyeken jelenjen meg hangsúlyosabban a szöveghű mese felmondása mellett a szabad, élőszavas népmesemondás. Legyen egyre több olyan gyerek, aki tud és szeret nemcsak mesét hallgatni, hanem mesélni is. (A rögzített irodalmi szövegekké vált szöveghű népmesék felmondása hosszú idő óta elvonja a műfajtól legsajátabb jellegét. Népmesemondó-versenyek meghirdetése egyetemistáknak és felnőtteknek.)
• Szükséges olyan elméleti és gyakorlati (mesemondó) szakemberek (tovább)képzése, akik a felsőoktatásban el tudják látni a népmese kurzusok tartásával kapcsolatos feladatokat.
2. A kutatásban
•Az eddig zajló oktatási tapasztalatok alapján komplex és más oktatási intézményekben adaptálható módszertan kidolgozása, a mesélés hatásvizsgálata zajlik.
Integrálásra érdemesek a nemzetiségi cigány-roma óvópedagógiai képzés eredményei (például a Debreceni Egyetem Gyermek és Felnőttképzési Karáról), amely a mesekutatásra alapul és példaértékűnek tekinthető: egyelőre itt zajlik komoly nemzetközi érdeklődésre is számot tartva a Kárpát-medencei cigányság mesekincsének kutatása.
•A mesélés, mesehallgatás hatásvizsgálata , kutatás előkészítése és lebonyolítása.
Szempontrendszer felállítása, hazai és nemzetközi kutatási eredményekben való tájékozódás, eredmények összegzése, továbbgondolása.
•Az oktatási rendszerben alkalmazható népmesemondó képzés módszertana, jó gyakorlatok gyűjtése, összehasonlítása Magyarországon és külföldön . Ennek a szempontrendszernek és elméleti hátterének a kidolgozása, az oktatási rendbe való illeszthetőség vizsgálata. Módszertani műhelyek felállítása.
•A népmesemondás hatásának kutatása a gyerekek és a fiatalabb korosztály nyelvi kompetenciájára és pszichokulturális fejlődésére.
• Óvodások és kisiskolások teljesítményének meghatározására.
•Családon belüli mesélés elterjedtsége, minősége, (hiányának) hatása. A mai szülő generáció mesével kapcsolatos tapasztalatai – mesélnek-e azok a szülők, akik maguk nem hallottak otthon mesét? Milyen hatása van a közös mesélésnek családon belül a gyermekek fejlődésére, illetve a családi viszonyok alakulására?
• A digitális generáció és a mesélés kapcsolatának kutatása. A „digitális bennszülöttek” szinte csak technikai eszközök által mediatizált közegben vesznek részt az információáramlásban, hiányzik a cselekvés-, és beavatkozásközpontú szemlélet, mivel az őket körülvevő világ egy jelentős része virtuálissá vált. Hogyan alakul a kisgyermekkorban kifejlődő auditív figyelem – amely segíti a belső képalkotást és az absztraháló képesség erősödését – a rendszeres mesélés hatására?
• Jó gyakorlatok gyűjtése olyan – akár köznevelési, akár közművelődési – intézményekből, ahol valamilyen szinten már történtek lépések, kísérletek a népmesekincs, népmesemondó kompetenciák átadására.
3. Népszerűsítés
Meseközpontok létrehozása: a már működő központok (pl. Mesemúzeum, Paloznak) bevonásával, eredményeik átvételével olyan hálózat felállítása, mely képes lehet országos lefedettséget biztosítani. A meseközpontok több feladatkört láthatnának el nonformális oktatás során:
• otthont adnak mesemondóköröknek, mesehallgatási alkalmaknak (többek között szociálisan hátrányos helyzetű, nevelőotthonos és nehéz sorsú roma gyerekeknek),
• gyermektáborok szervezése
• népmesével kapcsolatos kulturális programok, drámapedagógia foglalkozások szervezése;
• a felsőoktatás elméleti kurzusait kiegészítve lehetőség biztosítása a gyakorlati terepmunkára a pedagógus tovább-képzés helyszíneként;
• a családi mesélés ösztönzése a szülők bevonásával;
• közép és hosszú távon a mesélés, és népmesemondás, a meseismeret
népszerűsítésének szakmailag magas színvonalú központjai jöhetnének létre a szülők, a gyerekek, valamint a pedagógusok bevonásával;
A népmese megőrzését és oktatását célként kitűző stratégiai elképzelés a társadalom széles rétegeit érheti el. A célkitűzés az, hogy legyen egyre több olyan szülő, szakember, pedagógus, aki tehetségének, rátermettségének megfelelően képes mesélni, illetve kellően tájékozott a népmesekutatás eredményeit illetően. Más pedagógusok és szakembereknek pedig legyen lehetőségük megismerni, majd alkalmazni a népmese pedagógiát, képessé válni drámapedagógiai módszerekkel dolgozni, illetve népmeséket feldolgozó foglalkozásokat tartani, ezzel segítve a magyar kulturális örökség áthagyományozását.

 

 

Meghívó 

(2015. november 4)

 

Meseközpont

2015. 09.26.

Örömmel mentem el sokakkal rendezvényükre, amelyre ezen a borús, esős napon került sor. A vendégek a 150 férőhely közel 80%-át foglalták el. A házigazdák figyelmesek voltak, mindenkit közvetlenül, személyesen köszöntöttek. Rövidke beszámolómban csak néhány rendkívüli pillanatképet mutatok be. A rendezvény tartalmát, hangulatát az egyik alapító, Wirtz Ágnes köszöntője határozta meg. 

Wirtz Ágnes

Mit tehetünk a mesékkel, táborokkal, szakemberek segítségével  közel 23 000, különböző otthonokban nevelkedő gyermekekért? Mi motiválta őt, az alapítók egyikét? Érzelmektől fűtött, mesés köszöntőjét munkatársai, segítői folytatták. 

 

Bajzáth Mária

 

 

Bajzáth Mária által vetített képek, hozzá fűzött gondolatai közül egyet mindenképpen kiragadnék. A képen egy földön ülő kisgyermek felfelé nézett, valószínűleg a mesemondóra tekintve, aki nem látszott. Asszociációja, hogy ma hazánkban szinte mindenki lehorgasztott fejjel, a tekintetét a földre szegezve jár.  A mese a távlat, ahova feltekintve a horizont kitágul és mindenkit átjár újra a mindenség, a veleszületett omnipotencia érzése. Gondolataiban valakinek az érkezése szakította meg.

Alföldi Róbert

Mosolyával, rövid, egyszerű, meleg szavaival azonnal elnyerte mindenki rokonszenvét. Közüle muszáj többet leírnom, megosztanom. "Hosszú idő után hatalmas érzelmi sokk ért. Sokat sírtam"- mondta, "most nem fogok... Ezek a gyermekek erősek, odafigyelők, érzékenyek." Az őszinte élet, gondolkodás, viselkedés volt, ami meghatotta őt. Élménybeszámolóját egy rövidke történettel zárta, hogy mit jelent az egymás megélése, elfogadása pl. az előítéletességgel szemben. Egy cigány származású 16-17 éves fiú mindenkit emlékeztetett esetleges másságára. Mikor a művész elment, ezt mondta neki:" Hé, tesó! Ha szükséged lesz rá, megvédlek, szólj, a testőröd leszek!" Elmesélte, hogy Jordán Tamás művészbarátjával is megosztotta élményeit, aki - eredetileg mérnökember lévén -  kiszámolta, egy gyermekhez 200 főből legalább egy pótszülőt lehetne találni. Lehetséges lesz-e, megvalósulhat-e ez a közeli jövőben? Ezzel a költői kérdéssel zárta élménybeszámolóját. Vastapssal köszöntünk el. 

 

Bumberák Maja

mesemondó, a Népművészet Ifjú Mestere

 

Meséjének szereplőinek nevéből ítélve, egy szép, gazdag cselekményű japán mesét mesélt el nekünk. Szaburo és testvéreinek sorsa máig példázata lehet a félelmekkel való megküzdés fontosságának, a felelősség vállalásának. Szeretnéd tudni, hogy mit jelent, "az aranyak, akik az emberek közé vágytak"? Szeretnél megismerkedni Maja életével? Sokat elárul már az is, hogy ezt a Wikipédián megteheted! 

 

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bumber%C3%A1k_Maja

 

Egy reményteli fa

Sokat elmesél az alábbi két kép a gyermekekről, lelkivilágukról, gondolkodásmódjukról, a változáshoz, a változtatáshoz való igényükről. Egy traumatikus jegyet tükröző odvas fa, amelyben már egy bölcs bagoly is fészket rakott. Ám az egyik csőága már a rajzoló kislány, Csilla jövőképét, az  ifjúságot, szerelmet hordozza. Mi kellhet még a boldogsághoz? 

 

 

Ezután sorra ismertük meg az alapítvány munkatársait, köztük egyetemi docenst, önkéntes mesélőket, segítőket. Ha felkeltettem érdeklődésedet, kattints!

MESEKÖZPONT - látogatás

Köszönöm a meghívást, sok sikert, kevesebb munkát kívánok nekik, mert az utóbbi mindnyájunknak jót jelentene! Ígéretük szerint jövőre folytatják! Ugye, eljössz? 

 

Mese és valóság

Erre a szemléletváltásra és tettekre tanítanak a valódi (nép)mesék. A cikk hatásvadász címével és benne rejlő következtetésével nem értek egyet, a professzor kötetében szereplő tanulságokkal igen. Részlet Gubányi Mónikával közös, 174 mesét feldolgozó kutatási eredményeinkből, amelyek tökéletesen tükrözik ugyanezeket a gondolatokat:"...Az archetípusokat megformáló mesehősök vállalják a mesét indító hiány, kár vagy fenyegető állapot megszüntetését. A mesehősök a mese során többnyire olyan viselkedést, gondolkodási, szemléleti és magatartásformát sajátítanak el, amellyel eljutnak a megoldásig." Ha tanulmányunk érdekel, megtalálod (Fülöp József, Mirnics Zsuzsanna, Vassányi Miklós(Szerk.),(2014): Kapcsolatban - Istennel és emberrel. Pszichológiai és bölcsészeti tanulmányok c. kötetben, 290-298. L' Harmattan Kiadó, Budapest.

 

Térítésmentes, letölthető mesekönyv, 2015

CSUDAMADÁR

A Norvég Civil Alap támogatásával

 

 Agymanók

       Disney, Pixar, 2015

Pár napja megnéztem, mert többen is megkérdeztek róla. A film nagyon részletes szakmai leírása megtalálható a Wikipédián.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Agyman%C3%B3k

Melyek azok a gondolatok, amelyekről inkább szakmailag írnék? Kezdjük az ajánlással. Hazánkban 6 éves kortól ajánlott. Vajon hány éves kortól tudnak a gyermekek egzakt választ adni és értelmezve összekapcsolni a képi világgal a filmben szerepet játszó pszichológiai jelentések magyarázatára, mint pl. tudatalatti, hosszú távú memória stb.?

A film képi világa megfelel az óvodások és kisiskolások életkori sajátosságoknak. Előnye, hogy rajzfilmektől szokatlanul a filmbeli feliratokat is magyar nyelvűre írták át.  Vajon egy olvasni tanuló 6 éves gyermek a képeken felvillanó, rövid idejű láthatósági időtartammal rendelkező szövegeket  el tudja-e olvasni és rögtön értelmezni? A mese szereplőinek testarányai, fej, szem, törzs, végtagok mérete a nézői és bármely korcsoport regresszióját előhívó. (A filmiparban a szépség ismérvei pl. az átlagosnál nagyobb szemek, az arc szimmetriája stb.) Az érzelmek megszemélyesítettek, tulajdonságaik alapján tökéletesen alkalmasak az első, mindenkire jellemző igazi világmagyarázó gondolkodásmód, a mágikus gondolkodás, világkép és a regressziós hatás  előidézésére tudományos, technikai környezetbe ágyazva. A hatást a szereplők többszörösen erősítik. Nézzünk néhány példát állításom igazolására! Az érzelmek színei nem csak eltaláltak, többségük megfelel a korszerű színpszichológia ismereteinek. Pl. agresszió, düh, harag, vitalitás színe a piros, a kötődésé kék, a felszín, kapcsolatok, jövő színe a sárga stb. A bánat, öröm szerepjátéka a korai fejlődés részét képező gondolkodásmódot, a hasítást tökéletesen valósítja meg. Érdekes - vajon mennyire volt tudatosan tervezett - szerepcseréjük/-váltásuk illetve az ambivalens gondolkodásmód megjelenése, mint megoldás a mesefilm végén, mert utóbbira a gyermekek csak kb. 11,3 éves kortól képesek. Folytathatnám még hosszan, zárásként Bing-Bong  figurájáról ejtenék pár szót. Németországban 2011-ben hétszáz kisgyermekkel végzett kutatás kutatás igazolta, hogy szinte nem volt köztük olyan, akinek ne lett volna valamilyen tárgya, amely elalvásában, szomorúságában, fájdalmak, egyedüllét elviselésében stb.  ne segített volna neki. Még 6 éves korban is 95%-k rendelkezett ilyenekkel. A sort 42%-ban a TEDDY és hasonló macik (emberszerű, szőrös, plüss) vezették. Ajánlom hát mindenkinek kb. 12-14 éves kortól, azzal kiegészítve , hogy szülői hiánypótló ismeretközlés szükséges. Pszichomókusoknak a megtekintés kötelező!    

Előzetes (szinkronizált):

https://www.youtube.com/watch?v=s9CpeHhxLFE

Kép: mozinezo.hu

A játékkészítő 

Gondolatok egy előadásról

 Ötletgazdag varázsmese a mesékről. A kiváló marketing és a szereplőgárda miatt nagy várakozással érkeztem az előadás helyszínére, az uniós pénzekből felépített csarnokba. A szervezetlenség, a technikai feltételek, az ülések minősége, a lépcsők meredeksége, a lépcsőfokok magassága, átláthatatlansága, a kapaszkodók hiánya nem tudom, milyen EU-s szabványnak felelnek meg, de megítélésem szerint balesetveszélyesek, félelmetesek. A körfolyosók mérete, a telt házas előadáshoz képest kevés megnyitott mellékhelyiség rosszat sejtetett. A közönség összetétele megfelelt a meghirdetett családi szórakoztató elképzelésnek, az egészen kicsi gyermekektől, tiniktől, fiataloktól a szülőkig, nagyszülőkig, neves szakemberekig minden korosztály, foglalkozás képviselve volt.

 Az előadást Hien nyitotta meg egy szép dallal, mintegy átvezetve a nézőket a mese világába. Dalának mottója örök érvényű, többször elhangzott: „A mesék rólad szólnak!”

  A színdarab egy vetítéses keretjátékkal kezdődött. Egy játékfüggő (?) kisfiút elrabolnak a Meseügynökség „elhanyagolt” népmesei hősei. A stilizált mesefigurák jól kidolgozottak (pl. háromfejű sárkány távolról is jól látható maszkkal, szárnyakkal), vagy szimbolikusak (pl. a kismalac). A történet morfológiája szinte tökéletesen megfeleltethető a proppi varázsmesei szerkezetnek. A helyszínrajzban megismerjük a mese hősét, akinek a sorsát a mese végig kíséri, Petit és meseszereplő társait, a Meseügynökséget. Innen kezdődnek a problémáim a rendezői elképzeléssel. Ki(k)nek, mely korcsoportnak, célpiacnak szól a darab?

Miért nem határozható meg egyértelműen? Ezt jól mutatja Piroska (Pokorny Lia) szerepe. A történetben Piroska szerethető (?) gonosszá alakul, aki üldözi Petit és társait. Később a populáris színház 16-17. századi vígjátéki elemeire és a cirkusz világára visszavezethető porondmester és bohóc tréfás jeleneteit felidéző, díszletmunkát „eltakaró” tevékenysége kiváló, a darabhoz köthető. Hiányzik azonban a mesékhez egyáltalán nem kapcsolódó játéka, a mesék, mesélés fontosságát akár a nézőtéri gyermekek, szülők segítségével történő személyes bemutatkozási lehetősége.

Helyette a szünet után - amikor felesleges - a nézőket megmozgató szerepet játszik. (Féleleműző, riasztó tornagyakorlattal vonja be az üldözésbe a nézőtéri gyermekeket.) 12 éves korig a gyermekek nem képesek elfogadni a szereplők attribútum változtatásait. A rossz maradjon a mese végéig rossz, a jó pedig...

 A meghirdetetthez képest csekély a darab interaktivitása, amelyen a kiváló technikájú, egyszerű, de mégis látványos képi világ megteremtése sem segít. A színpadi mozgás több szereplős, dinamikus, állandó, amely jól leköti a kisebb életkorú nézők figyelmét is. A darab szereplőinek száma megfelelő, követhető, ám az elején a mesék keveredése miatt nehezen áttekinthető a szereplők bemutatása. Az előadás időtartama a gyermekek érdeklődésének, figyelmük fenntartásának komoly gátja.

 Érdekes Peti, a mesehős személyiségfejlődése.

Elrabolják, így kezdetben bajba jutott hős, és mivel szeretne hazajutni, közben kereső típusúvá változik, mert hazajutásának feltétele, hogy segítséget nyújtson az elhanyagolt népmeséknek, hőseiknek. Az önzéstől eljut a kereső hőstípusokra jellemző olyan tulajdonságokig, mint a szociabilitás, az érzékenység, a barátságosság. Az ezután induló bonyodalom részeként a három helyzet, a három próba ennek a változásnak a példái. Miközben Peti segít megoldani mások gondjait, a többi mesehős is megváltozik. A gyáva kismalacból kereső, bátor kismalac, mesehős válik. Az első próbánál vitatom, hogy muszáj-e ragaszkodni a középkorra jellemző, tudálékos, latin/görög eredetű elnevezéshez. Miért nem lehet Vízországnak hívni Aquatániát? Kisgyermekek esetén talán kedvezőbb lett volna.

 A pop musical betétekhez kiváló előadói és zeneszerző gárdát választott a rendező. Számomra kiemelkedett az „Égig érő paszuly” országának királya, Nagy Feró; remekelt a Hüvelyk Matyit megszemélyesítő Bereczki Zoltán. A dalbetétek hangereje, dinamikája, a táncosok és egyéb szereplők mozgása jelentős mértékben húzta fel a színvonalat, hangulatot.

 Apropó: rendezés és rendezői koncepció.

 Azzal, hogy a rendező „túl sokat akart markolni”, nem tisztázta a legfontosabbat: mi az igazi célja a darabnak, ki(k)nek szóljon. Több helyen megsértette és beleavatkozott a mesepszichológia által már feltárt, megismert pszichés folyamatokba, emiatt nem is maradt el a közönség büntető reakciója. Mi mutatja legjobban egy darab, a rendezői, a színészi munka sikerét? A nézői taps. Vastapsról, hosszú ideig tartó nézői „tombolásról”, felállásról, füttyről, ovációról, elragadtatásról stb. egyáltalán nem beszélhettünk. A nézőkben többszörösen is hiány maradt. A rendezői tevékenység során a szóhasználat, képek, jelenetek, kiszólások és a nézők megszólításai nem voltak korcsoporthoz igazítva egységesek. Az eklektikus szó jobban jellemzi, amely a koncepciótlanságnak is lehetett a következménye.  

 Egy kis mesepszichológia.

 Több probléma is jellemzi a művet. Az egyik legnagyobb az, hogy a várt/remélt segítőből keletkezik a károkozó. A mesehős(ök) összecsapása a Játékkészítővel nem tesz eleget a klasszikus morfológiai szabályoknak, az archetipikus, mindenkire egyformán jellemző pszichés folyamatoknak. A károkozóra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a többi szereplőre. Nem változhatnak az attribútumai. Segítőből nem lehet károkozó, mert ezzel több olyan pszichés, belső folyamatot is elindít, amelyek csökkentik a megküzdést, az összecsapást követő katarzis élményt.

 Véleményem szerint a darab kísérletként értékelhető. Mivel több szabálynak sem tesz eleget (pl. archetipikus pszichés, varázsmese mesemorfológiája stb.), tisztázatlan maradt koncepciójának a célja, célpiaca, ezért egy egyszer megnézhető színdarab. Legfőbb ereje és fegyverténye az, hogy előadásonként 3500 főhöz, marketingjével - talán nem túlzás - százezrekhez is eljuttatja azt a gondolatot, hogy a mai, túlszabályozott korunkban, társadalmunkban, a számítógépes szabályjátékok özönében elveszve szükség van a fantáziára, a mesék és a gondolat, a szabad akarat, a szabad véleménynyilvánítás és döntés által nyújtott szabadságvágyra, megvalósítására, amelyről jövő ősszel a KGRE évkönyvekben megjelenő cikkemben olvashatsz!

Más vélemények (kattints!)

(Origo, 2014.12.31.)