Mesepszichológia és meseterápia kezdő és haladó tanfolyamok 2015. évben. Jogtiszta pszichológiai tesztek. Nyelvkönyvek, szótárak nagy kínálatban. Társasházkezelés.

 e-pakk Újdonságok

Nyitólap

Pszichológia

térítésmentes előadások

2015. május 15-16. 

9.30-19.30 

IPSZILON

Idén már másodszor rendezik meg az Ifjú Pszichológus és Neveléstudományi Kutatók Országos Konferenciáját, az IPSZILON-t. Az idei fő téma a gazdaságpszichológia és oktatásgazdaságtan – a mindennapjainkat meghatározó határtudományok.

A konferencia egyúttal lehetőséget biztosít arra, hogy a doktoranduszok is bemutathassák tevékenységüket, ezáltal megismerkedjenek a különböző intézetekben folyó kutatásokkal, szakmai és baráti kapcsolatokat építsenek, közös projekteket alapozzanak meg.

Szeretettel várnak minden érdeklődőt!

Egyebek: https://www.facebook.com/events/436638143159858/

 

Gyerekekkel a művészet útjain – Önkifejezés és terápia

2015. május 8. 9.30-13.30
Műcsarnok – Budapest, XIV.ker. Dózsa György út 37.

www.gyerekszemfilmfesztival.hu

A Gyerekszem Művészeti Egyesület konferenciát szervez Gyerekekkel a művészet útjain – Önkifejezés és terápia címmel 2015. május 8-án Budapesten a Műcsarnokban. A konferencia célja, hogy bemutassa a gyerekek művészeti tevékenysége által nyújtott önkifejezési és terápiás lehetőségeket, megismertesse a hazai gyermekvédelmi és köznevelési jó gyakorlatokat és a nemzetközi programokat. A konferencián ismertetésre kerülnek a hazai és nemzetközi művészeti gyerekprogramok tapasztalatai, eredményei és dilemmái. A konferencia nyitott és ingyenes, minden érdeklődőt örömmel várunk. A részletes program a mellékletben található.         
A konferenciával párhuzamos programként a Műcsarnok vetítőtermében megrendezésre kerül az V. Gyerekszem Filmfesztivál, ahol egész nap gyerekfilmeket vetítünk. A részletes program a www.gyerekszemfilmfesztival.hu oldalon tekinthető meg.

PROGRAM

 9.30 - 9.40 Megnyitó

 9.40 - 10.00 Grosch Nándor – Dr. Pirisi Edina – Bódis Krisztina – Hegyi Nóra: Filmes önkifejezés és művészetterápiás tevékenység a Gyerekszem Filmalkotó Csoportokban

 10.00 - 10.20 L. Ritók Nóra: Művészettel az integráció felé

 10.20 - 10.40. Bajzáth Maria – Wirtz Ágnes: Nyitva van az aranykapu

 10.40 - 11.00 Gábeli Tamás: Gombolyag 10

 11.00 - 11.20 Kérdések, hozzászólások

 11.20 - 11.40 Szünet   

 11.40 - 12.00 Detlef Fluch: How to make documentary films with kids / Hogyan készítsünk dokumentumfilmet gyerekekkel

 12.00 - 12.20 Kothencz János: Terapeutikus lehetőségek családjukat vesztett gyermekeknél

 12.20 - 12.40 Káldy Zsolt: Múltból pottyant mesék – trauma-feldolgozás az alkotófolyamatban

 12.40 - 13.00 Drinóczky Viktória: Fantáziánk lényei

 13.00 - 13.20 Kérdések, hozzászólások

 13.20 - 13.30 Zárszó

A konferencia nyitott és ingyenes,
minden érdeklődőt örömmel várunk!
További információ: Dr. Fecskó-Pirisi Edina - email:edina.fecsko@gmail.com;
tel.: 06-20-243-1031

10 éves

a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében a mesepszichológia-meseterápia képzés.

Bemutatóterem

A játékkészítő - gondolatok egy előadásról

 Ötletgazdag varázsmese a mesékről. A kiváló marketing és a szereplőgárda miatt nagy várakozással érkeztem az előadás helyszínére, az uniós pénzekből felépített csarnokba. A szervezetlenség, a technikai feltételek, az ülések minősége, a lépcsők meredeksége, a lépcsőfokok magassága, átláthatatlansága, a kapaszkodók hiánya nem tudom, milyen EU-s szabványnak felelnek meg, de megítélésem szerint balesetveszélyesek, félelmetesek. A körfolyosók mérete, a telt házas előadáshoz képest kevés megnyitott mellékhelyiség rosszat sejtetett. A közönség összetétele megfelelt a meghirdetett családi szórakoztató elképzelésnek, az egészen kicsi gyermekektől, tiniktől, fiataloktól a szülőkig, nagyszülőkig, neves szakemberekig minden korosztály, foglalkozás képviselve volt.

 Az előadást Hien nyitotta meg egy szép dallal, mintegy átvezetve a nézőket a mese világába. Dalának mottója örök érvényű, többször elhangzott: „A mesék rólad szólnak!”

  A színdarab egy vetítéses keretjátékkal kezdődött. Egy játékfüggő (?) kisfiút elrabolnak a Meseügynökség „elhanyagolt” népmesei hősei. A stilizált mesefigurák jól kidolgozottak (pl. háromfejű sárkány távolról is jól látható maszkkal, szárnyakkal), vagy szimbolikusak (pl. a kismalac). A történet morfológiája szinte tökéletesen megfeleltethető a proppi varázsmesei szerkezetnek. A helyszínrajzban megismerjük a mese hősét, akinek a sorsát a mese végig kíséri, Petit és meseszereplő társait, a Meseügynökséget. Innen kezdődnek a problémáim a rendezői elképzeléssel. Ki(k)nek, mely korcsoportnak, célpiacnak szól a darab?

Miért nem határozható meg egyértelműen? Ezt jól mutatja Piroska (Pokorny Lia) szerepe. A történetben Piroska szerethető (?) gonosszá alakul, aki üldözi Petit és társait. Később a populáris színház 16-17. századi vígjátéki elemeire és a cirkusz világára visszavezethető porondmester és bohóc tréfás jeleneteit felidéző, díszletmunkát „eltakaró” tevékenysége kiváló, a darabhoz köthető. Hiányzik azonban a mesékhez egyáltalán nem kapcsolódó játéka, a mesék, mesélés fontosságát akár a nézőtéri gyermekek, szülők segítségével történő személyes bemutatkozási lehetősége.

Helyette a szünet után - amikor felesleges - a nézőket megmozgató szerepet játszik. (Féleleműző, riasztó tornagyakorlattal vonja be az üldözésbe a nézőtéri gyermekeket.) 12 éves korig a gyermekek nem képesek elfogadni a szereplők attribútum változtatásait. A rossz maradjon a mese végéig rossz, a jó pedig...

 A meghirdetetthez képest csekély a darab interaktivitása, amelyen a kiváló technikájú, egyszerű, de mégis látványos képi világ megteremtése sem segít. A színpadi mozgás több szereplős, dinamikus, állandó, amely jól leköti a kisebb életkorú nézők figyelmét is. A darab szereplőinek száma megfelelő, követhető, ám az elején a mesék keveredése miatt nehezen áttekinthető a szereplők bemutatása. Az előadás időtartama a gyermekek érdeklődésének, figyelmük fenntartásának komoly gátja.

 Érdekes Peti, a mesehős személyiségfejlődése.

Elrabolják, így kezdetben bajba jutott hős, és mivel szeretne hazajutni, közben kereső típusúvá változik, mert hazajutásának feltétele, hogy segítséget nyújtson az elhanyagolt népmeséknek, hőseiknek. Az önzéstől eljut a kereső hőstípusokra jellemző olyan tulajdonságokig, mint a szociabilitás, az érzékenység, a barátságosság. Az ezután induló bonyodalom részeként a három helyzet, a három próba ennek a változásnak a példái. Miközben Peti segít megoldani mások gondjait, a többi mesehős is megváltozik. A gyáva kismalacból kereső, bátor kismalac, mesehős válik. Az első próbánál vitatom, hogy muszáj-e ragaszkodni a középkorra jellemző, tudálékos, latin/görög eredetű elnevezéshez. Miért nem lehet Vízországnak hívni Aquatániát? Kisgyermekek esetén talán kedvezőbb lett volna.

 A pop musical betétekhez kiváló előadói és zeneszerző gárdát választott a rendező. Számomra kiemelkedett az „Égig érő paszuly” országának királya, Nagy Feró; remekelt a Hüvelyk Matyit megszemélyesítő Bereczki Zoltán. A dalbetétek hangereje, dinamikája, a táncosok és egyéb szereplők mozgása jelentős mértékben húzta fel a színvonalat, hangulatot.

 Apropó: rendezés és rendezői koncepció.

 Azzal, hogy a rendező „túl sokat akart markolni”, nem tisztázta a legfontosabbat: mi az igazi célja a darabnak, ki(k)nek szóljon. Több helyen megsértette és beleavatkozott a mesepszichológia által már feltárt, megismert pszichés folyamatokba, emiatt nem is maradt el a közönség büntető reakciója. Mi mutatja legjobban egy darab, a rendezői, a színészi munka sikerét? A nézői taps. Vastapsról, hosszú ideig tartó nézői „tombolásról”, felállásról, füttyről, ovációról, elragadtatásról stb. egyáltalán nem beszélhettünk. A nézőkben többszörösen is hiány maradt. A rendezői tevékenység során a szóhasználat, képek, jelenetek, kiszólások és a nézők megszólításai nem voltak korcsoporthoz igazítva egységesek. Az eklektikus szó jobban jellemzi, amely a koncepciótlanságnak is lehetett a következménye.  

 Egy kis mesepszichológia.

 Több probléma is jellemzi a művet. Az egyik legnagyobb az, hogy a várt/remélt segítőből keletkezik a károkozó. A mesehős(ök) összecsapása a Játékkészítővel nem tesz eleget a klasszikus morfológiai szabályoknak, az archetipikus, mindenkire egyformán jellemző pszichés folyamatoknak. A károkozóra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a többi szereplőre. Nem változhatnak az attribútumai. Segítőből nem lehet károkozó, mert ezzel több olyan pszichés, belső folyamatot is elindít, amelyek csökkentik a megküzdést, az összecsapást követő katarzis élményt.

 Véleményem szerint a darab kísérletként értékelhető. Mivel több szabálynak sem tesz eleget (pl. archetipikus pszichés, varázsmese mesemorfológiája stb.), tisztázatlan maradt koncepciójának a célja, célpiaca, ezért egy egyszer megnézhető színdarab. Legfőbb ereje és fegyverténye az, hogy előadásonként 3500 főhöz, marketingjével - talán nem túlzás - százezrekhez is eljuttatja azt a gondolatot, hogy a mai, túlszabályozott korunkban, társadalmunkban, a számítógépes szabályjátékok özönében elveszve szükség van a fantáziára, a mesék és a gondolat, a szabad akarat, a szabad véleménynyilvánítás és döntés által nyújtott szabadságvágyra, megvalósítására, amelyről jövő ősszel a KGRE évkönyvekben megjelenő cikkemben olvashatsz!

Más vélemények (kattints!)

(Origo, 2014.12.31.)