Az
előadás célja a mesemondás és mesehallgatás szerepének helyreállítása
korunk értékrendjében.
Napjainkban a mese helye és
szerepe a gyermeki és felnőtt létben megkérdőjeleződött. Két fő kérdésre
keressük a választ:
Szükség van-e a mesékre
napjainkban?
Ha igen, hogyan írjunk
sikeres, időtálló mesét?
A kérdésekre
a választ a pszichológia egyik új, kibontakozó területe a mesepszichológia adhatja meg, amely több tudományág (néprajz,
nyelvészet, régészet, biológia és neurobiológia stb.) kutatási eredményeire
alapozva vizsgálja a mesék hatásait, helyét, szerepét az ember fejlődésében,
különböző életkori szakaszaiban. A pszichés folyamatok és történések
beépültek a valódi mesék jellemzőibe.
Interaktív
előadásomban a hallgatók bevonásával közösen fejtjük meg a mesék néhány
ilyen titkát.
Mi
az oka a mesék több évezredes fennmaradásának? Miért maradnak meg
egyes változataik, amíg esetleg mások, akár az eredeti változat is
elveszik az idők során?
Mi
a közös tanulság, azonosság egy bibliai mesében, egy Aesopus fabulában
(tanító mesében) és egy mindennapos pedagógiai, nevelési helyzetben?
Mire
tanítanak, mit és hogyan fejlesztenek a mesék egyes funkciói, szerkezeti
elemei?
Lehet-e
és hogyan a mese, a mesehős a személyiségdiagnosztika alapja?
Hogyan
és milyen megoldást adnak a valódi mesék korunk átkára, a stresszre?
Mesepszichológia
a gyakorlatban, gyógyító mesék (részlet):
oA kultúrálatlanság varázslata
oMikor és miért hatásosabb a mesemondás, mesehallgatás?
oMesehipnózis, a hipnotikus mesékről
Az
interaktív előadás közben a hallgatók bevonásával több folyamat is
lezajlik:
Közreműködhetnek
mesekutatásomban, amellyel saját élményekre tesznek szert
Bővítik
ismereteiket a mesékről
Fejlődik
az önismeretük mesepszichológiai gyakorlatokkal, önteszteléssel
Értékrendjükben
helyreáll és/vagy megerősödik a mese és mesélés értéke
A
mesék mai szerepét illetően szkeptikusakat meggyőzi, hogy a mese és a mesehallgatás minden generáció lelki és testi egészségéhez szükséges.
Módszertan
Előadás típusa: Interaktív előadás
Időtartam:
Hallgatói aktivitástól függően 60-90 perc
Előadás szemléltetése:
Többféle (pl.: film, dia, önteszt)
Az
előadás saját kutatási és gyűjtésű anyagokat tartalmaz. Az előadáson
tilos bármilyen hang- és képfelvevővel, egyéb eszközökkel – írásos
engedélyem nélkül – felvételt készíteni, valamint tilos az előadásban
ismertetettek bármilyen formában történő másodközlése, anyagi jövedelemszerzésre
vagy bármely céllal történő felhasználása.
Az előadás
minden része és tartalma a szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik.
Mindennemű megsértése esetén érvényesítem a jogaimat!
A
hallgatók életkora 35-69 életév között volt, kivétel nélkül
felsőfokú végzettségűek. Családos 57,14% (
két vagy három gyermekkel). A válaszadók mindegyikének
meséltek mesét gyermekkorában. 71,4%-ának édesanyja mesélt a legtöbbször.
A többi esetben - édesapa elhalálozása, válás, munkavégzés, a családi
modell és szerepei sérülése miatt stb. - megjelennek a mesélők között
a nagyszülők, ritkábban az édesapa vagy a testvérek.
A
résztvevők 85,7%-a talált ki vagy írt magától valamilyen mesét élete során.
A nemleges válaszadók esetében feltárható a gyermekkor valamilyen szintű sérülése,
például csonka család stb.
71,4%
válasza tükrözte a mesehallgatás és a mesemondás szociális tanulási
modelljét. Akiknek meséltek gyermekkorukban, azok gyermekeiknek is mesélnek(tek)!
Akik pedig még csak tervezik a gyermekáldást, szeretnének mesélni!
A
válaszadók 100%-a szokott és szeret olvasni. Bevonódásuk, élményszintjük
többségében a közepestől a magas szintig terjedt. Az ismeret gyakorlati
alkalmazásának lehetőségeiről a HUNRA honlapján és a mesekutatás
oldalunkon olvashatsz majd!
Érdekes
összefüggésre utalhatnak azok a válaszok, amelyek a gyermekkor sérülését
és a mesemondás/hallgatás kapcsolatát sejtetik. Ahol a család összetétele
(42,9%) a nevelés folyamata sérült, talán boldogtalan is volt a
gyermekkor... Ezekben az esetekben a válaszadóknak nem volt kedvenc gyermekkori
meséje! Oka pszichés vagy egyéb folyamat lehet.
Jól
tükrözi az előbbieket a mese/regény hősével való nemi azonosulás kapcsolata
is. Akiknek egészségesen, töretlenül és sikeresen lezárult a
gyermekkori pszichoszexuális fejlődése, azok gyermek- és felnőttkorban is -
szinte kivétel nélkül - a nemüknek megfelelő mese/regényhőssel
azonosultak. A sérült családban nevelkedettek válasza ettől eltér (42,9%)!
A
válaszadóknak csupán 28,6%-a volt hajlandó válaszolni azokra a kérdésekre,
amelyek a személyiségjegyeik, a mese és a mesehős közötti kapcsolat összefüggéseire
vonatkoztak. Ezekben az esetekben az egyes személyiségjegyeik tartalma és
azoknak a mesével, mesehőssel való összefüggéseikkel
együtt tökéletesen megfelel a szakdolgozat oldalon ismertetett
kismintás kutatás eredményeinek.
Más
vizsgálati eredmények további kutatást igényelnek.
Az
előadás célja, hogy bemutassa a mesék és a valóság kapcsolatát, példákkal
szemléltetve a mesék óvodai alkalmazásának néhány lehetőségét.
A
mesepszichológia elmélet és gyakorlat, amelyre az óvodapszichológiának is rendkívül nagy szüksége van! Az előadás emiatt példákkal szemlélteti a
mesék és a valóság konkrét kapcsolatát, bemutatva azok óvodai
alkalmazásának néhány lehetőségét. Ennek érdekében második része igazi módszertani
"tűzijáték". Csattanója egy részlet a saját
mesepszichológiai kutatások eredményeiből, gyakorlati alkalmazási lehetőségeiből.
"Mesehős-teszt", egy majdani személyiségdiagnosztikai és
meseterápiás módszer! Megváltoztatható-e vele és hogyan az egyén, a társadalom lelki egészsége,
jövője, sorsa, boldogsága?
Módszertan
Előadás típusa:
Előadás
Időtartam:
45-60 perc
Előadás szemléltetése:
Többféle (pl.: film, dia, önteszt)
Hallgatói
létszám
45-50 fő
Hallgatók Pedagógus,
pszichológus, egyéb végzettségűek
Kerületünk
évente egyszer a Bakáts utcában könyvvásárral egybekötött kulturális
rendezvényt tart. Június 4-6. között gazdag pszichológiai témaválasztékkal,
beszélgetésekkel, sokféle, önismeretedet fejlesztő lehetőségekkel várnak
téged és szeretteidet. Ezt kínáljuk mi is egyik partnerünkkel!
