Könyváruház: http://www.e-pakk-book.hu. Közel 25 000 féle nyelvkönyv, szótár, szépirodalmi, idegennyelvű kiadvány 15-25% kedvezménnyel. Mesepszichológia és meseterápia kezdő és haladó tanfolyamok 2014. tavaszán. Jogtiszta pszichológiai tesztek.

 e-pakk Mesepszichológia

Nyitólap
Előadások
Mesekutatás
Meseelemzés
Pályázat
Szakdolgozat
Szakirodalom
Tanfolyam
Világmesék

Ajánló

Mesehírek 2014. június

2014. őszi tanfolyamok

A mindenség kulcsa 

 >> Mesélj este gyermekednek <<

Volt gyermekkorodban kedvenc meséd? És mesehősöd?

Talán nincs olyan ember e világon, aki ne tudna legalább egy kedvenc mesét vagy választott mesehőst megnevezni. Ugye neked is van ilyen? Nem vagy kíváncsi, hogy vajon milyen életre szóló közvetlen és közvetett hatások érnek bennünket a mese, a kedvenc mesehős által? 

A téma rengeteg megközelítési, bemutatási, elemzési lehetőséget rejt nem beszélve a szubjektivitásról. Ez alól mi sem vagyunk kivételek, megközelítésünk során csak felvillantunk olyan kevéssé ismert mindennapos és szakmai ismereteket, amelyek mindenki számára érdekességet, esetleg újdonságot és tanulságot is jelenthetnek.

Az ember egyéni, az emberiség történelmi, társadalmi fejlődése és a mesék világa összefügg. A mesék, mítoszok, legendák a kezdetektől végigkísérik az emberiséget. 

Mesék, mítoszok, legendák

A mesék az idők mélységes kútjába vezetnek vissza.

Ki ne ismerné?

Talmud, Biblia, Korán. Az ezeregy éjszaka meséi, Káma-Szútra, Iliász, Odüsszeia, Az aranyszamár, A csodaszarvas legendája, Száz fabula, Robin Hood, Mesék az igazságos Mátyás királyról, A róka meg a holló,  A rendíthetetlen ólomkatona, Piroska és a farkas, Hetvenhét magyar népmese, Óz a nagy varázsló, Micimackó, A kis herceg és így tovább a végtelenségig...

Sokak számára feltűnhet, hogy a felsorolásban többféle epikai műfaj és csoportosítás szerepel nagyjából időrendben felsorolva (Kr. e. 2000- napjainkig) és egybevonva. Kezdjük hát el segítségükkel a témánk felbontását.

Jelentős kultúrtörténeti emlékekben és a mindennapos vallásgyakorlatban megjelennek a mesék. Tartalmukban ötvözik a kollektív bölcsességet és az egyéni tanítómeséket. Ez alól egy vallás sem kivétel, eredjen bármely világrészről, történelmi korszakból, kultúrából.     

A mesék léteznek a legrégebben, visszavezethetők az emberiség írásbeliségének előtti történelmi időszakába. Az írásbeliség megjelenésével, a tartalom és forma részleges  változásával válik el a mese a mítoszoktól és legendáktól.

Mi a mese?

Mesepszichológia tanfolyamon megtanulhatod!

Két meghatározás és kiegészítésük:

  • A kollektív tudattalan tartalmai az archetípusok. Archetípus: a platóni eidosz magyarázó leírása szerint az ősidők óta meglevő általános képek. Jól ismert kifejeződésük a mítosz és a mese. (Carl G. Jung. 1875-1961)

  • Minden mesék kezdete a népmese. Egy olyan csodálatos történet, amely egy közösség alkotása, szerzője nem ismert. Célja, hogy értékekben gazdag élet megélésére bíztassa hallgatóját. Ezt a célját a szórakoztatáson keresztül éri el. Fajtái: varázsmese, fabula (tanító mese, állatmese), csalimese stb.

Mielőtt tovább mennénk, jeleznünk kell egy bizonytalanságot. Nem minden mese, mítosz*, legenda valóság nélküli. 

* Mítosz: történetének valós alapjai vannak. Valamely valós személyhez, helyszínhez, cselekményhez kapcsolódó történet, amely később csodás elemekkel kibővülhet. 

Erre a legszebb példák:

A bibliai Noé és családja, az özönvíz története. Mai kutatások szerint  a történet alapját képező esemény megtörtént. (Legrégebbi írásos emléke Mezopotámiába, Kr. e. 1300-1500 környékére tehető. Kutatók szerint még régebben történt, Kr. e. 5. évezred környékén, alapja lehet például a Boszporusz kialakulása.)

Széljárta Ilion vára. Trója, mai nevén Truva a Hiszarlik dombon. (Alapítva Kr. e. 3000. A trójai háborúban elpusztult kb. Kr. e. 1200 vagy 1300-ban.) Heinrich Schliemann (1822-1890) 1871/73-ban  megtalálta Priamosz kincseit Homérosz Iliásza alapján. 

Lehet, hogy Atlantisz sem csak egy mese?

Kis kitérőnk után kanyarodjunk vissza fő témánkhoz, a mesékhez.

Hazánkban az óvodákban népszerű Csiszta mókus figurája és meséje, amely tanmese a dohányzás ártalmasságáról.

Közoktatásunkban az alapfokú oktatásban,  az ötödik osztályban (10-11 éves korosztály) tananyag a mese.

 A mesék legősibb fajtája a népmese. Ezen belül időrendben közel azonos időszakban jelennek meg a varázsmesék és a tanítómesék. 

Tanításakor sokan használják Kalocsai-Kiss-Szabóné (1980) által kidolgozott módszertant: 

  • Az első mese tárgyalásakor a mese vagy annak részlete elmesélhető bemutatva, hogy a mesének meghatározott kommunikációs célja van

  • Jellemzője, hogy jó és rossz szereplői vannak

  • Általában a mesehősnek a legkidolgozottabb a jelleme

  • Mesehősnek célja, küldetése van, amely elérésében a többi mesehős*, szereplő segítheti vagy gátolhatja

  • A népmese szereplői jellegzetes nyelven beszélnek

  • A varázsmese állandó cselekménysort tartalmaz, egyéni felhasználása változó. (Állandó cselekmények: kiindulás, próbatételek, esküvő; állandó szerepkörök: hős, ellenfél, királykisasszony, adományozó stb.) 

  • A szereplők szerepköre állandó, de egyéni vonásaik mindig mások

* A néprajzi és mesekutatások alapján minden valódi mesének csak egy mesehőse van, ő az, akinek a sorsát a mese végig kíséri.  

Varázsmese

A mesehős, a szereplők emberfeletti és csodálatos – a világot, a szereplőket megváltoztatni képes – hatalommal rendelkeznek. Gyakoriak bennük a nem "evilági" szereplők. Egyéni tulajdonságaik és jellemzőik szinte minden ilyen mesetípusban azonosak. (Öreg banya, jóságos anyóka, táltos, tűzokádó sárkány, démon, kobold, manó, óriás, tündér stb.)

Talán ide vezethető vissza a világon elterjedt, részleges szabályokon, egyéni mesefűzésen, a szabad fantázia  világán alapuló, cselekménnyel rendelkező, több szereplős, eljátszható "Fantasy" szerepjátékok sikere.

Fabulák 

(Mesék, tanítómesék, állatmesék)

Eredetüket tekintve lehetnek népi bölcsességen, kollektív tudáson és tapasztalaton alapuló mesék, illetve konkrét szerzőhöz is köthetők. Kiemelkedő szerzők és művek:

  • Aesopus (Kr. e. VI. sz.): A róka meg az oroszlán

  • Apuleius (Kr. u. 158): Az aranyszamár

  • Heltai Gáspár (1510-1574): Száz fabula

  • Jean La Fontaine (1621-1695): A róka meg a holló  

A fabulák szerkezete

Szinte kivétel nélkül azonos. Jellemzi:

  • Helyzetrajz

  • A szereplők párbeszéde

  • A párbeszéd erkölcsi tartalmát szemléltető cselekmény

  • Az erkölcsi vagy gyakorlati tanulság

  • Az afroázsiai és európai népek, indiánok és eszkimók népköltészetének tanítómeséire jellemző, hogy kevés bennük a részletező leírás, epikus rész/részlet, a tanulság felé siettetik  a párbeszédet

  • Egyéb európai és esopusi eredetűek, amelyek tudatosan szerkesztettek, a helyzeteket és szereplőket utalásszerűen említik meg, a párbeszéd jelentősen csökkentett, a tanulság levonását a hallgatóra bízzák.

Műmese

Szerzője ismert, önálló írói alkotás, illetve eredeti népmesék átirata. Ide sorolhatók a legnagyobb meseírók és gyűjtők, mint:

  • Regősök, dalnokok, bárdok, druidák (az élő népi emlékezet)*

  • Grimm testvérek: Wilhelm (1786-1859) és Jakob Grimm (1785-1863)

  • Hans Christian Andersen (1805-1875)

  • Benedek Elek (1859-1929)

  • Gárdonyi Géza (1863-1922)

  • Illyés Gyula (1902-1983) 

* Nevükről és életükről nem tudunk semmit. Szerepük miatt soroltuk ide őket

A történet jól nyomon követhető a Farkas és a hét kecskegida című népmese alapján. A mese eredeti szerzője Aesopus (Aiszoposz) a Kr. e. VI. században. Magyar nyelven Heltai Gáspár 100 fabulájában jelenik meg, amely a XVI. századtól napjainkig több kiadást élt meg.  Benedek Elek által gyűjtött hazai népmeséket tartalmazó mesekönyvében már magyar népmeseként jelenik meg a XX. század első harmadában. 

A mese pszichológiája

Itt is a bőség zavarával küszködhetünk. Hiszünk abban, hogy az evolúció mindenre magyarázatot ad, ezért ezt itt sem hagyhatjuk ki.  

Evolúció és születés

Az emberi egyéni fejlődés, születéskori fejlettségi fok és jellemzői meghatározóak. 

A felegyenesedés, az idegrendszer és az agy fejlődése, a beszéd és az érzelmek, a gondolkodás kialakulása és fejlődése érdekesen kapcsolódik össze a mesékkel.

A felegyenesedésből eredő szülőcsatorna szűkülése, az evolúciós fejlődés eredményeként kialakuló fejlett agyi szerkezet, az agyféltekék,  a hatalmas elülső (frontális) lebeny a születés pillanatában még éretlen, csak részben funkcionál.

Születéskor az ősi agyi szerkezetek, a központi idegrendszerben, a fehérállományban elhelyezkedő idegi pályák és szervek biztosítják a fennmaradáshoz szükséges olyan ősi reflexeket, mint a szopás, nyelés, hányás stb. Funkcionálisan kiemelt és már ekkor jól működő agyi szervek pl.: a talamusz, az amygdala. Az agyféltekék funkcionális működése, felosztása kialakulatlan. Ez igaz a szürkeállományra is. Születéskor a csecsemő még "ösztönlény". *

* A legújabb kutatások szerint a csecsemő ennél sokkal többre képes.

Ősbizalom

A gyermek születéskor és életének a kezdeti szakaszában biológiailag kiszolgáltatott minden fajta értelemben. Léte a környezetétől függ.

A közvetlen biztonságot, védelmet, táplálékot, gondozást, a tapintási, nyomási és egyéb taktilis, a hő, a hang, a szívhang stb. ingereket, kellemes élményeket ebben a korban az anya jelenti gyermekének. Az anya által nyújtott ingerek a már jól működő agyi szerveket ingerlik (agytörzs, talamusz, amygdala). Erik H. Erikson (1963) ezt a szakaszt oralszenzoros (szájérzékelési) szakasznak nevezte el. Az anya a megbízható és elvárt külső jelenségből belső bizonyossággá válik. A gyermek ezen a szinten a fájdalmat a külvilágba, az örömöt a belső világba szeretné helyezni. Erikson az anya belső biztonságérzetét, meggyőződését tartja elsődlegesnek a gyermek egészséges személyiségfejlődéséhez. (Pszichológiai Kislexikon,  Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 248. lap)

Az első életévben kívánatos harmonikus anya-gyermek kapcsolat alapozza meg a gyermek későbbi bizalmát a világgal, a  környezetével szemben, optimizmusát a dolgok kimenetelével kapcsolatban. A bizalom megtartása a gyermek későbbi életében kamatozik, pl.: partnerkapcsolatában, szocializációs folyamataiban, érzelmi életében, szakszóval élve a gyermek egészséges pszicho-szociális fejlődésében.

Más kutatók  vizsgálatai és feltevései szerint a csecsemőkorban az agykéreg jobb oldala szorosabb kapcsolatban van az amygdalával, s emiatt is válik az érzelmi élet működtetőjévé. A bal félteke a verbalitásért (szóbeli képességek, beszéd) felelős.

Több kutató feltételezése teszi izgalmassá a kérdést, amelyekből néhányat bemutatunk. 

A két félteke eltérő fejlődését egyes kutatások is bizonyítják. Ezek szerint a 13 hónaposan beszélni kezdő kisbabáknál a szóbeli (verbális) reakciók nem jelennek meg együtt az érzelmi reakciókkal. Ez kb. csak a 19. hónap után történik meg.

Egyéb feltevések szerint, amelyek elvezetnek a mesék és a mesélés közvetlen/közvetett hatásainak az értékeléséhez a következők:

  1. Az amygdala a látó- és halló kéregből érkező bemeneten kívül a talamuszon keresztül is kap vizuális és hallási ingert

  2. Az amygdala az embernél a kéregből is kaphat szóbeli (verbális) jelentéseken alapuló információt

Ezzel eljutottunk ahhoz a későbbi életkori szakaszhoz, ahol a közvetlen vegetatív (zsigeri) és egyéb testi inger részben/egészében leválik hordozójáról, az anyáról vagy más családtagról és helyébe lépnek: a szimbolikus rendszer (beszéd) és a magasabb szintű idegrendszeri pályák.

Az esti mese és körülményei

A kisgyermekkor lényeges történése volt régen a szülők valamelyikével történő esti mesehallgatás. Jellemzői:

  • Testi jóléti állapot (tisztálkodás és étkezés utáni, jóllakottsági állapot)

  • Nyugalom és csend a környezetben

  • Elalvás közeli, ellazult, "módosult" tudatállapot  

  • Gyakori testkontaktus, bőringer, pl.: simogatás stb.

  • Meghitt együttlét a szülővel, megerősítve az "ősbizalmat"

  • Esetenként a történet közös megbeszélése vagy mesélése a kisgyermek kérése alapján: " Meséld onnan, hogy..." vagy "Azt a részt meséld, ahol..."

A helyzet, a testi állapot jelzései, a dolgok, az események történésének idő- és sorrendje mind felidézik és emlékeztetnek a korai, az első életévek tapasztalataira.

Mindez együtt előhívja az ősi, vegetatív (belső szervi és testi, idegi)  reflexpályákban már kialakult és rögzítődött testi érzeteket, folyamatokat, állapotot.

Emiatt később a beszéd, a mese hallgatása, a szóbeli ingerek is kivált(hat)ják az ősi, érzelmek, érzések, az érzelmek alapjául szolgáló idegi pályák reakcióit! 

Az esti mese sokféle pszichoterápiás eljárás, azaz pszichés folyamatok alkalmazásával történő gyógyítás eszköze vagy célja.  

Ugye, ezután mindig mesélsz majd este gyermekednek? 

Mese és a gyermeki gondolkodás

Jean Piaget (1896-1980) szerint a gyermeki gondolkodás egyik sajátossága óvodáskorban (2-6 év) a művelet előtti szakaszban a tárgyak megszemélyesítése, az animizmus. A gyermek ennek során az élettelen tárgyakat olyan tulajdonságokkal ruházza fel, amelyekkel csak élőlények bírnak . Ebben a korban gyakori még, hogy a gyermek valamely dolgot, tárgyat, természeti jelenséget emberi alakban jelenít meg (antropomorfizmus),  a szándéktulajdonítás, a mágikus gondolkodás, a cél-oksági elv (finalizmus), az emberi alkotás eredménye minden (artificializmus).

Későbbi életkorban is jellemző lehet a fantázia-hazugság, amely nem valós hazugság, hanem a valóság és képzelet világának összemosása, szétválasztására való képtelenség.

Ebbe a gondolkodási világba a mesék tökéletesen beleillenek. A gyermek fantáziájában ő bármely általa kiválasztott mesehős lehet, annak ruháját, tulajdonságait és céljait magára öltve. 

A szülői esti mese a gyermek fantáziáját, képzelőerejét is fejleszti! Nem látja el sablonokkal, előre gyártott képi, vizuális élménnyel, mint a tömegkommunikációs eszközök közül a tévé, videó, mozi stb.

Fogalmak, értelmezések 

Sem a nemzetközi, sem a hazai szakirodalomban nem található pontos meghatározása és értelmezése az általunk fontosnak tartott új fogalmaknak. Ezért elsőként megkíséreljük.  

Mesepszichológia

A pszichológia egyik új, kibontakozó területe a mesepszichológia , amely több tudományág (néprajz, nyelvészet, régészet, biológia és neurobiológia stb.) és saját kutatási eredményeire alapozva vizsgálja a mesék hatásait, helyét, szerepét az ember fejlődésében, különböző életkori szakaszaiban. A pszichés folyamatok és történések beépültek a valódi mesék jellemzőibe. (Juhász, 2005)

Mesediagnosztika és meseterápia

A mese, a mesemondás és a mesehallgatás  kulturális, társadalmi gyakorlata, hagyománya  az egyén és a társadalom lelki és testi egészségének a kulcsa. A  mesehallgatás élettani és pszichés folyamatai mindkettőt gyógyítják. Mesékkel feltárható és kezelhető, meggyógyítható a legtöbb lelki és testi betegség. 

A feltáró módszert mesediagnosztikának, gyógyító célú, elsődlegesen pszichés folyamatokon alapuló tudatos alkalmazását meseterápiának nevezzük. (Juhász, 2005)

Mesékkel, meseterápiával a lelki betegségek közül a hangulatzavarok, félelmek, szorongások, a depressziók, a neurózisok egyes fajtái, a fóbiák gyorsan, kiválóan gyógyíthatók. Az évekig gyógyszeres terápiával "kezelt" betegek meseterápiával pár hónap alatt tünet- és gyógyszermentessé válhatnak. A gyermekkori mesehallgatás segít a feltehetően veleszületett hipnábilitás, a hipnózisra való fogékonyság megtartásában. Hipnoterápiával a depressziós betegek évekig tartó gyógyszeres "kezelése" pár kezeléssel kiváltható.* Ugye, nem kell ennek az egyéni, családi, társadalmi, népgazdasági, egészség-lélektani következményeit részleteznünk?  Mesékkel a magatartási-, viselkedési zavarok közé tartozó agresszió, a testvérféltékenység is megoldható. Nincs olyan pszichoterápiás módszer, amelyik valamilyen módon ne kötődne a képzelethez, a mesékhez! Lehetetlenség a 10-féle alapmódszer több száz  (?)  eljárását felsorolni. Néhány közülük, amelyek egyben a pszichológiatörténet nagy korszakait fémjelezték. A pszichoanalízis és irányzatai. S. Freud (1859-1939) és a szabad asszociáció módszere. C. G. Jung (1875-1961) pszichés gyógyító eszközei, a képzelet aktív alkalmazása, az aktív imagináció és technikái. Álomterápia, szimbólumok és archetípusok. De hozhatunk példákat a kognitív és a humanisztikus  pszichológia területéről is. A nagy pszichológiatörténeti korszakok közé nehéz behelyezni  J. L. Moreno (1889-1974) munkásságát. Az általa kidolgozott  egyéni és csoportos terápiás módszerek közé tartozik a meséken alapuló pszichodráma, bábterápia. Korunk a stressz kezeléséről és a megküzdő képességről szól. Ezek megtanulásához, mindennapi hatékony megoldásához a mesék nélkülözhetetlenek. A korszerű egészségpszichológia tudománya sem létezhetne nélkülük... 

*A  WHO adatai és hazai kutatások alapján (Dr. Kopp Mária és mtsai.) a hazai munkaképes korosztály ötöde depressziós. A  WHO előrejelzése szerint Európában e pszichés betegségben szenvedők létszáma 2020-ra elérheti a 30%-ot!

Fitt, karcsú akar lenni? Evészavarral küzd? 

ÍRJON, "FOGYASSZON" MESÉKET!

Mellékhatások nélkül...

Meseterápiával a testi tünetekkel, panaszokkal  járó betegségek közül többféle  is részben vagy teljesen gyógyítható. Közéjük tartozik a rövidlátást okozó, a fekélyekkel, bőrkiütésekkel  járó betegségek egy része. A lelki panaszok testi tünetképzést is eredményezhetnek. Az ilyen megbetegedéseket pszichoszomatikus betegségeknek nevezzük. Meseterápiával vagy más, köztük mesealapú pszichoterápiás módszerekkel hatékonyan kezelhetők. Mesékkel a műtéti beavatkozások utáni felgyógyulás időtartama  jelentősen csökkenthető!  

Megdöbbentő volt egyik volt tanfolyami hallgatóm óvodásokkal végzett kutatómunkájának az eredménye.   A gyerekek tiltakoztak a népmesék hallgatása, eljátszása ellen! Kiderült, hogy otthon szüleik nem mesélnek nekik... Szerencsére a legtöbb óvodában még más a helyzet!  

Gyógyító mesék

A mesék diagnosztikai és terápiás lehetőségeit már bemutattuk. Nem ejtettünk szót a hatásmechanizmusairól. Egyik, talán legalapvetőbb folyamata a projekció (a bennünk levő gondolatok, érzések, tudattartalmak kivetítése a világról). Ezek feltárásában segíthet a mese, a mesehősök jelleme stb. Pl.: Kivel, melyik mesehőssel azonosul a gyermek? Mit jelent a tündér, az óriás? Milyen értékrendek a fontosak számára? A motívumok gyakran megjelennek más életkori helyzetekben és más tesztvizsgálatokban. Elég, ha csak a Rorshach-teszt egyes felelettípusaira utalunk a tartalom elemzése során. A mesék pszichoanalitikus megközelítésével és felhasználásával  megismerkedhetsz az interneten is megtalálható: Csabai Márta–Csörsz Ilona– Szőnyi Magda: Gereznebarka (Tündérmesék, együttes élmény, önismeret) című cikk segítségével.

A mese, a mesélés, a mesehallgatás szokás- és hagyományrendszere egészségvédő!

Érdekel a mesediagnosztika és/vagy a meseterápia? (Kattints!)

 A mese szociálpszichológiája

A mese és hallgatása elősegíti a kisgyermek szocializációs (társadalmi szabályok és elvárások megtanulása) folyamatát.

A mesehallgatás körülményei már önmagukban is meghatározóak ebben a folyamatban. Az alapjául szolgáló ismereteket, történéseket  az előzőekben már részben bemutattuk. Bölcsődében és óvodában a mesehallgatáshoz meg kell tanulnia alkalmazkodni társaihoz, a pedagógushoz, magához a helyzethez tartozó szabályokhoz, vágyait tudatosan jeleznie és ellenőriznie kell. 

A mesék szereplőinek a tulajdonságai, céljaik, összecsapásuk eredménye, a mese tartalma, erkölcsi tanulságainak levonása mind segítik és felgyorsítják a társadalmi beilleszkedést, a szocializáció folyamatát. A helyes értékrend, magatartás, viselkedés szabályainak elsajátításában a mese nélkülözhetetlen eszköz. Minden mesében megtalálható a büntetés és jutalmazás valamilyen eszközrendszere. (Jutalom pl.: elnyeri fele királyságát, a királylány kezét, boldogan élnek, amíg meg nem halnak stb.; büntetés lehet az elbujdokolás, a szülői házból és az országból történő kitiltás, a kiközösítés élménye és ténye, maga a jól kiszámíthatóan bekövetkező vereség, a mechanikai sérülés pl.: fejlevágás, kővé változás. Gyakori a feloldozás és a megbocsátás motívuma.) A mesékben megjelennek a társadalom újratermeléséhez szükséges motívumok, pl.: a munka. (Ez sok esetben a próba eszköze is.) A teljesítményigény, a teljesítmény elvárása. (Pl.: a mesehős nem alhat megadott ideig, valahány napja van a teljesítéshez stb.) A segítség és elnyert jutalma stb. Sokat segít a mesék megbeszélése is.

Mese és a nemi szerep

Szinte minden mesében megjelenik mindkét biológiai nemet képviselő szereplő, akár eltérő korosztályból. Ruházatuk, viselkedésük, magatartásuk, társadalmi szerepük és helyük a cselekményben egyértelműen meghatározott. A végeredmény, a mesehősök házassága, a családjukban születő gyermekek lehetővé teszik a korosztálynak megfelelő szintű szexuális felvilágosítást. 

Reméljük, hogy sikerült olvasóink érdeklődését felkeltenünk e téma iránt, valamint hangsúlyoznunk az esti együttes mesélés és mesehallgatás élményének a fontosságát. A mesék pszichológiai elemzése, alkalmazása további kutatásokat igényel. 

Előadások

Vissza a lap elejére

 

Nyitólap Tartalom Ajánljuk Újdonságok Mesepszichológia Meseterápia Mese-teszt Nyelvkönyv/Szótár 1. Pszichológia Tetenal TDK-IMATION-MEMOREX termékek Vásárlás Vendégeink